Normál kép: 1895_Oldal_030_g.jpg | Méret: 770x457 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Nagy kép: 1895_Oldal_030_g_nagykep.jpg | Méret: 1187x705 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Képaláírás: A Rákos mezeje. Ismertető szöveg: Corvin János 18 éves volt, mikor atyját, egyetlen támaszát elvesztette. A végzet, mely királyi koronát ígért neki, most arra kényszeríté, hogy ifjú erejének elégtelenségével induljon harczba a megígért örökségért. Nem ő volt a
hibás, hanem az őt környező társadalom, hogy a csatát elvesztette. A mai Angyalföld és Kőbánya közötti síkon, a középkori Pest városfalától (Kiskörút) a Rákos-patakig húzódott a Rákos-mező. Első írásos említését 1074-ből ismerjük, 1289-ben úgy említették, hogy az ország közepe. A XII-XIII. századtól a hadrakelések és országgyűlések elsődleges helyszínévé vált. Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben a X. majd 1930-tól a VI., VII., VIII., XIV. kerület része. Neve több mai budapesti földrajzi névben fennmaradt: Alsórákos, Rákosfalva, Rákospalota, Rákosrendező pályaudvar, Rákos-patak. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentum: Wikipédia: Rákos-mező |