Képaláírás: Királyi Pál.

Ismertető szöveg: Királyi Pál magyar publicista, politikus. Az 1843-44. évi országgyűlésen Pozsonyban volt, mint joggyakornok. Ekkor írta meg a gróf Batthyány Kázmér által kitűzött (Robot és Dézsma) nemzetgazdasági kérdésre vonatkozó pályaművét, mely a második díjat nyerte el. Az országgyűlés után Pesten a Magyar Néplapnál, majd az Urházy szerkesztés alatt megindult Magyar Postánál dolgozott. 1845-től 1848-ig a a Helmeczy-féle Jelenkornál dolgozott, előbb mint a külföldi rovat vezetője, majd 1848-ban átvette az akkor már hanyatló lap szerkesztői tisztét, de csak július végéig. Az szabadságharcban honvédtiszt volt, 1849-től 1856-ig az osztrák hadseregben altiszt. 1858-60 között a Pesti Napló szerkesztőjeként nagy nehézségek között vezette a lapot a cenzúra miatt. 1860. március 1-jén a lemondott, a Pesti Napló vezetését Kemény Zsigmond vállalta fel. A lapnál további munkatársai voltak Falk Miksa, Danielik János, Pompéry János, Salamon Ferenc és Greguss Ágost. 1861. január 2-án Pest városa főjegyzővé választotta. Október 29-én felfüggesztették állásából, mert az adók behajtásáról petíciót intézett az országgyűléshez, de decemberben megszüntették az ellene szóló eljárást. Ugyanebben az évben Zala vármegye letenyei választókerülete országgyűlési képviselőjéül hívta meg. 1865 és 1884 között (az 1884-es választásokon nem jutott be), majd az 1887-es választásoktól haláláig újfent országgyűlési képviselő volt, 1881-től ő volt Deák Ferenc utóda a Budapest belvárosi választókerületben, mint képviselő. Később a csáktornyai választókerületet képviselte. Egy ideig elnöke volt pártjának, a Mérsékelt Ellenzéknek (későbbi nevén Nemzeti Pártnak). Kiváló szónok volt, társadalmi és egyesületi mozgalmakban is részt vett. A kulturális életben is jelentős szerepet játszott, részt vett a Zeneakadémia, a Népszínház, az Országos Dalár Egyesület létrehozásában. (Forrás: Wikipédia)