Normál kép: Szabade_N_1884_103_Jokai_M.jpg   Méret: 770x844 Színmélység: 24bit Felbontás: 619dpi
Nagy kép: Szabade_N_1884_103_Jokai_M_nagykep.jpg   Méret: 2588x2839 Színmélység: 8bit Felbontás: 619dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Jókai Mór.

Ismertető szöveg: Dr. ásvai Jókai Móric regényíró, a "nagy magyar mesemondó", országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Politikai pályafutása: 1861-ben Siklós városának képviselője lett a Teleki-féle Határozati Párt színeiben. Az 1861. évi országgyűlésen, mint a siklósi kerület képviselője, a határozati párthoz csatlakozott, május 24-én mondott beszédével avatta fel magát parlamenti szónokká. 1856-ban útnak indította a Nagy Tükör c. lapot. 1858-tól a Magyar Sajtónak volt főmunkatársa s 1862-ben szerkesztését is átvette; minthogy azonban e lap nem mozoghatott elég szabadon, 1863-ban maga alapította A Hon c. nagy politikai napilapot. 1865-ben Jókai ismét a siklósi kerület mandátumával jelent meg az országgyűlésen. 1867 után is előkelő tagja volt a balközépnek, benső barátja s híve Tisza Kálmánnak. 1869-ben a Budapest-terézvárosi kerületben megbuktatta Gorove István minisztert; 1872-ben azonban kisebbségben maradt ugyanott Radocza János deákpárti jelölt ellenében. Ekkor a dárdai választókerület tisztelte meg őt bizalmával. 1875-ben Jókai a balközépi párt kebelében a fúzió érdekében felszólalt, miután az idők tanulságai meggyőzték róla, hogy a Deák Ferenc által teremtett alapon biztosan áll Magyarország független államisága s ezentúl mint az új Szabadelvű Párt tagja vett részt a törvényhozásban és dolgozott mint újságíró. (Az 1875-78-iki országgyűlésen a Budapest-józsefvárosi, 1878-81-ben az erdélyi erzsébetvárosi, 1881-84-ben az illyefalvi kerület, 1884-96-ra a Krassó-Szörény megye oraviczai kerületében választatott meg és 1896-ban Karcagon kisebbségben maradt). Később a Szabadelvű Pártot is otthagyta. A Hont 1882-ig szerkesztette, amikor lapja a Csernátoni Ellenőrjével összeolvadt és belőlük Nemzet címmel új kormánypárti lap lett. Ennek Jókai kezdettől fogva főszerkesztője volt, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradt haláláig a névleges főszerkesztője. Még 1867-ben alapította az Igazmondó c. politikai néplapot, melyet 1879-ig szerkesztett. Az Üstököstől 1880-ban vonult vissza. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page