Képaláírás: Dr. Lumniczer Sándor.
Fénykép után metszette Morelli Gusztáv.

Ismertető szöveg: Lumniczer Sándor, dr. sebész, egyetemi tanár, főrendiházi tag. Nevét egy vérzéscsillapító sebészi segédeszköz, a Lumniczer-fogó őrzi. Dédunokája Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Sopronban és Pozsonyban végezte. 1843 és 1845 között a pesti egyetemen Balassa János mellett dolgozott, itt szerezte orvosi diplomáját 1844-ben. Majd Bécsben volt műtőnövendék 1845 és 1847 között, itt kapta szülészmesteri oklevelét 1847-ben. A szabadságharc alatt előbb Pesten a tábori sebészet előadójaként, majd Görgey Artúr mellett törzsorvosként, végül 1849-ben a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnökeként működött. A szabadságharc bukása után büntetésből, közkatonaként besorozták az osztrák hadseregbe. Később az államvasutak és a pesti Szent Rókus Kórház orvosa, majd az utóbbi sebészeti osztályát vezette. Egyetemi oktatóként 1868-ban magántanár, 1872-ben a pesti egyetem rendkívüli tanára, végül 1880-ban rendes tanára lett. 1885-től főrendházi tag volt. Az igazgatása alatt levő II. sebészeti klinikán vezették be először az antiszeptikus sebkezelési eljárást Magyarországon. (Forrás: Wikipédia)