Normál kép: Viztorony_04.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: Viztorony_04_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: XIX. sz. elejéről fennmaradt híradások szerint Szeged lakossága még a Tiszából nyerte az ivóvizet. A folyó medréhez merítőlápokat (tutajokat) helyeztek, és kétkerekű kordén fahordókban szállították el a vizet. Hallgatva a geológusok véleményére, a törvényhatóság 1887-től mélyfúrású artézi kutak létesítésével biztosította a lakosság vízellátását. A fejlődés folyamán a kutak jó minőségű vizét udvari kifolyókhoz, majd lakásokba vezették. A közműves vízellátás megvalósítási tervét 1894. március 31-én fogadta el a törvényhatóság, miszerint napi 5.411 m3 vizet biztosítanak a lakosság számára. A XIX. sz. vége igazán meghozta a sikert a vízellátásban: 1900-tól öt 220-275 m mélységű, 150 mm átmérőjű facsővel bélelt, mélyfuratú kút létesült, és a Tisza Lajos körút 88. sz. alatti telken épülő I. sz. vízmű gépházához vezették be a vizet. (Ma a társaság központi épülete található itt, a felújított gépházzal együtt). A gépházban gőzzel működő Worthington szivattyúk juttatták el a vizet Szent lstván téri 1000 m3-es víztoronyhoz. Szeged alatt több mint 30 kilométernyi, százéves téglafalazatú csatornarendszer húzódik. A ma is használt csatornák tizede még az 1800-as évek közepén, valamint az 1879-es nagy árvíz idején épült. Ennek kiépítése hatalmas, európai méretű beruházás volt, amely az akkori legkorszerűbb módszerekkel készült, a tervezésnél használt képleteket még ma is tanítják az egyetemeken. (Forrás: www.szegedivizmu.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page