Normál kép: 41465335.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 41465335_nagykep.jpg   Méret: 3072x2304 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A tágas barokk tér közepén magasodik a Szent István vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom monumentális épülete. ... Kilépve a templomból az északi oldalon a plébániasort találjuk, műemlék vagy műemlék jellegű mindegyik épület. A kései barokk kor ízlése és mértéke szerint épült legtöbbjük, visszafogott díszítéssel és bolthajtásos kapuval. A plébánia külön figyelmet érdemel: kosáríves kapuja, copf ablakrácsai a Nagytemplommal való formai-szellemi összetartozását is mutatják.
A plébánia melletti keskeny utcába, a Ruszek közbe belépve, a mintegy 90 lépésnyi árkád vonja magára tekintetünket. Lábasház az épület neve, melyet a hosszanti és harántívekkel ritmusosan tagolt folyosó tesz egységes megjelenésűvé. Árkádja alatt kőkeretes ajtókat, ablakokat találunk, mögöttük kereskedők, iparosok üzleteivel, műhelyeivel.
A Lábasház Fő tér felöli oldalán áll a XVIII. század végi Botka-ház, melyet füzérei, rozettái, sarokerkélye és udvarának kovácsoltvas munkái a tér egyik ékességévé emelnek.
A tér keleti sarkához érve, lépjünk be a Fő utca 2. számú ház öreg kapuján. Maga a kapu is érdemel egy pillantást, a boltívekkel megépített kapualj még inkább; a ház félhomályos lépcsőfordulójában Jacopo Sansovino Bacchus-szobrának másolata látható. Az eredeti szobor márványból készült és a firenzei Museo Nazionale féltett kincse. Ebben a házban működött 1839-től a helyi kaszinó, mely a Nemzeti Casino után elsőként alakult.
A Fő tér és a Fő utca sarkán álló épület nevét az Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta. A Griff szálló sokáig beszálló vendéglő volt; nagy tánctermében egykoron megyebálok és színielőadások zajlottak. Testőrtiszt korában itt járta a táncot Kisfaludy Sándor költő-író későbbi hitvesével, Szegedy Rózával, és itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt, majd ábrándult ki pár nap múltán és írta meg "Szín és való" című versét 1842-ben egy pápai diák, Petőfi Sándor. A helyreállított épület ismét szállóvendégeket fogad, a hajdani tánctermében pedig tükrök sokszorozzák a mulatók társaságát. ... (Forrás: papa.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page