Ismertető szöveg: Budától északnyugatra, dombos vidéken, egy messziről látható halom tetején magaslik, és mintegy uralja a tájat az impozáns kéttornyú templom és a kolostor. Háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai. Épült a XIII. század közepén (1220-34) késő római - korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Műemlék. Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban - a déli torony ívelt élű kőgúlasisakjában, növénydíszű és sárkányos oszlopfejezeteiben, ívsoros párkányprofiljaiban és a hajók boltozataiban - késő római stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti (a középső szentély többszögű, poligonális kialakítása, a karzat alatti hatsüveges boltozása, illetve a bizonytalanul kialakított támpillérrendszer). Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője - amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható. A romtemplom, még töredékesen megmaradt torzójában is a premontrei-rend kimagasló, hazánkban legművészibb hagyatéka. Nemzetségi monostor volt, és elrendezésében olyan szorosan csatlakozott a bencések hasonló templom- és kolostorépítményeihez (Lébény, Ják), hogy építését egyes kutatók hajlandók a benedek-rend művészileg rugalmasabb, s a kegyúri építkezésekben egyébként is igen tevékeny dunántúli építőműhelyének tulajdonítani. (Forrás: Wikipédia)