Ismertető szöveg: Boldogkő várának romjai a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, egy távolról is jól látható sziklaszirten állnak. Azon kőváraink közé tartozik, melyet tatárjárás után emeltek Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. A vár mellett fekszik Boldogkőváralja község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). A várba a kapubástyán keresztül lehet bejutni egy fapallón áthaladva, egykor a palló helyén felvonóhíd állt. A kapunyílástól balra található a négyágú pince, fölötte a csonka bástya, a tufába vájt kohó, a csatorna és az ülepítő medence. Jobbra az alsó udvaron sziklába vágott cölöplyukrendszer helyezkedik el, ez valószínű egy földdel kitöltött kettős palánkfal maradványa. A z udvar végén van a sziklába vágott lépcsősor, ez vezet a felső várba. Itt áll a déli torony, ebben található a sziklába süllyesztett malom. A torony előtt található a mély tömlöc és egy kijárat, amely a sziklanyelv végén elhelyezkedő megfigyelő bástyához vezet. A déli bástyától balra van a az ötemeletes öreg torony, ez képzi a vár legrégebbi részét. Ettől nem messze található a 26 méter mély ciszterna, valamit a palotarész és a hasáb alakú lakótorony, melybe található a várkápolna. A ciszterna eredetileg kútnak készült, de a tufakő miatt nem lehetett kutat fúrni. Ezért kibélelték és vízgyűjtőnek használták. A vizet a falu jobbágyai hordták Arka felől, emiatt nevezték el ezt az utat Szamárútnak. Egy másik ciszterna is található nem messze az elsőtől, ebben a rabokat tartották. A vár alatt helyezkednek el a gabonás vermek, mintegy öt és fél méter mélyen. A vermek belső oldalát vörösesbarnára égették, a benne látható lyukak feltehetően a szalmabélés rögzítésére szolgált szögek helyei. Vannak elképzelések, miszerint a vermek felett cseréptetős védőépületek álltak, amiket egy erős szélvihar sodort el. (Forrás: Wikipédia)