Képaláírás: Varjúháj moha közt.

Ismertető szöveg: A mohák az egész Földön elterjedt növények. A nem szövetes, embriós növények tartoznak hozzájuk. Mintegy 26 000 fajuk ismert. Kis termetű, levélkére és száracskára tagolódó vagy telepes, zöld színű spórás növények, gyökerek és szállítószövetek nélkül.
Hagyományosan törzsi szinten (Bryophyta néven) tárgyalták őket, a legtöbb új vizsgálat szerint azonban a mohák nem alkotnak monofiletikus csoportot (nincs kizárólagos közös ősük, ezért parafiletikusak). A filogenetikus értékelések szerint három "moha-vonalra" szokás osztani őket, amiket törzsi szinten szerepeltetnek:
Becősmohák (Anthocerophyta)
Májmohák (Hepatophyta vagy Marchantiophyta)
Lombosmohák (Bryophyta)
Mindhárom törzsnek vannak bizonyos közös jellemzői, amik alapján mégsem indokolatlan közösen tárgyalni őket.
Régebbi osztályozásuk:
Mohák (Bryophyta)
Májmohák (Herpaticae) osztálya
Lombosmohák (Musci) osztálya
(Forrás: Wikipédia)

Varjúháj, sedum. (Forrás: Facebook-Növényhatározó csoport, Ferenczy Tiborné)

A varjúháj (Sedum) a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó nemzetség, amelybe világszerte több mint 500 faj tartozik. Magyarországon a borsos varjúháj és a hatsoros varjúháj meglehetősen gyakori. ... A fajok többségük lágyszárú, levélszukkulens pozsgás növény, vagyis jól tűri a szárazságot. Néhány faj fásulú szárú félcserje, mások epifiták; akadnak köztük örökzöldek, félörökzöldek és lombhullatók is. A trópusi-szubtrópusi fajok a Kárpát-medencében nem télállók. Levéldugványról kiválóan szaporítható, a szárról könnyen letörő levélkék spontán is könnyen meggyökeresednek. Sziklakertek, sekély talajrétegű napos felületek igénytelen gyeppótló, talajtakaró, illetve dísznövénye. Egyes rendszertani felosztásokban Sedum rosea vagy Sedum rhodiola néven ebbe a nemzetségbe tartozik a Magyarországon nem őshonos, gyógynövényként használt illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea) is. (Forrás: Wikipédia)