Képaláírás: Tárnics a Vargyas-patak völgyében.
A tárnicsfélék (Gentianaceae) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjének névadó családja. 87 nemzetség több mint 1500 faja tartozik ide. Kozmopolita elterjedésű család. Tagjai elsősorban lágyszárúak, de (főleg a trópusokon) cserjék és fák is megtalálhatók köztük, gyakran rizómásak. Színeik és virágformáik nagy változatosságot mutatnak. Legnagyobb nemzetségei a leginkább magashegységi tárnics (Gentiana), a tárnicska (Gentianella) és az ezerjófű (Centaurium). Virágaik aktinomorfak, hímnősek forrt csészével és pártával. A csésze viszonylag nagy, a párta többnyire harang vagy tölcséres alakú. A porzók a sziromlevelek belső részéhez kapcsolódnak (epipetalous), a pártacimpákkal váltakoznak. A termőtáj alapjánál mirigyes lemez található, a virágok parietális (fali) placentációjúak. A virágzat kettős vagy többes bogas virágzat. Termésük kettős fedővel nyíló toktermés, egyes fajoknak bogyótermése van. Cönokarpikus magházuk csúcsi részén a két termőlevél még csak lazán kapcsolódik egymáshoz. A magok aprók, a magfehérje olajos, a csíra (embrió) egyenes. Egyszerű alakú leveleik átellenesek, ritkábban váltakozók, ép szélűek. A pálhák hiányoznak, de a levélalapon a gyantás mirigyszőrök (kollaterák) megtalálhatók. Edénynyalábjaik jellemzően bikollaterálisak. A tárnicsfélék gyakran tartalmaznak keserűanyagokat, iridoidokat.

Ismertető szöveg: A Vargyas-patak (románul Vârghiș) az egyetlen erdővidéki és Kovászna megyei patak, amely a Központi-Hargitából ered. Homoródalmásnál átszeli az Észak-Persány-hegységet, kialakítva a Vargyas-szorost, amely a Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke. Érintett települések: Szentegyházasfalu, Vargyas. A Vargyas-patak Felsőrákos közelében ömlik a Kormos-patakba, majd onnan az Oltba.
A Rika-hegység északi részében található a Vargyas-patak által kivésett 3 km hosszú sziklaszoros, amely a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területet képezi. Ez a Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke. A szoros allochton karsztját négy fosszilis barlangszint (a patak szintje felett 5, 20, 40, 70-120 m-rel) és a jelenleg is alakuló aktív, patakos szint képviseli. A pleisztocén közepétől kialakult barlangrendszerekből mára már csak kisebb (2-20 m) vagy nagyobb (20-1500 m) barlangszakaszok maradtak meg a szoros mindkét oldalán.[1] A Vargyas-szorosban 124 barlangot tartanak számon, melyeknek teljes hossza eléri a 7410 métert. A legnagyobb az Orbán Balázs-barlang (Nagy-barlang, Homoródalmási-barlang, Kőlik), amely az első tudományosan felkutatott barlang Erdélyben. A járatok hossza 1527 méter, négy természetes bejárata a patak vize felett 20 méterre nyílik. (Forrás: Wikipédia)