Képaláírás: Fáy: "Eredeti meséi és aphorismáinak"-nak czímképe.

Ismertető szöveg: FÁY Eredeti meséi és aphorismái nyolczadrét alakban, 128 lapon jelentek meg Bécsben, 182O-ban. A munka a költö maecenásának,(1) a Nagy Máju Lúd-nak van ajánlva "a kinek hatalmas tollának - mondja gúnyosan szerző az előszóban - köszönhetik a világ híres könyvtárai s e kis munkácskám is lételöket. (Akkor t. i. még lúdtollal írtak.) Különben még azért is választotta aludat - ugymond - maecenásának, mert a meseíró és a lúd között bizonyos hasonlóság van. Ugyanis: "Valamint a lúd minden elmenő állatra nyakat nyujtva sziszeg, de tőle egyik sem fél, úgy én is, a meseíró, hiában mesélek, moralizálok, csipkedek, senki sem fél tőlem és nem is javítok meg tudom senkit!" Ez magyarázza meg a munka czímképét, mely csőrei között tollat tartó kövér ludat ábrázol. Képünk a munkának egy újabb, de az eredeti, e1ső kiadás után készült czímlapját mutatja be. (1) Maecenás, az írók és művészek pártfogója; műpártoló. Abban az időben a maecenásokat rendesen "nagylelkü" jelzővel illették. A lúdnak azonban nem lévén lelke, Fáy gúnyosan "nagy máju" lúdnak mondja.