Normál kép: 1305394215.jpg   Méret: 770x1026 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1305394215_nagykep.jpg   Méret: 1200x1600 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Latin neve: Melolontha melolontha. A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki a Kárpát-medencében 3, hidegebb vidékeken 4 év alatt. Ennek megfelelően hazánkban háromévenként, április-májusban tömegesen rajzik. A megtermékenyített nőstény kevésbé árnyékolt, növényekkel sűrűn benőtt, fagymentes helyekre petézik 2-3 alkalommal; egy-egy csomóba 20-30 petét rak. A peték a talajnedvesség hatására duzzadnak meg, fejlődnek ki. A lárvák 30-50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. Először a peterakás évében, a nyár végén vedlenek, másodjára a következő nyár elején. A lárvák talajban vízszintesen és függőlegesen is sokat mozognak: a fiatal lárvák humuszevők; az idősebbek polifág gyökérkártevők. A legkárosabb az idős lárva. A lárva fejlődésének üteme függ a hőmérséklettől, a humusztartalomtól és a talajnedvességtől. Két telet tölt lárva alakban; gyakran 1 m mélyen. A lárva kora a fejtok méretéből állapítható meg (első év: 2-3 mm; második év: 3,5-5 mm; harmadik év: 6-7,5 mm). A harmadik év nyarának közepén bábozódik nagyjából egy ásónyomnyi mélyen. A bábbölcsőben kialakult szabadbábból őszre fejlődik ki az imágó - ez azonban nem jön a felszínre, hanem a talajban telel át. Az imágók lombos fák leveit szabálytalan karéjozással rágják (ritkábban a friss hajtásokat is) Alig 5-7 hétig élnek. Elsődleges szerepük a párosodás, amire általában az első-második héten kerítenek sort. A nőstény 10-20 centiméter mélyen, egyesével helyezi el 60-80 petéjét. A három éves mellett van egy nagy, 30 éves gyakorisági maximumuk is.

Ismertető szöveg: A cserebogárformák (Melolonthinae) a rovarok (Insecta) osztályában a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjának egyik alcsaládja. Növényekkel táplálkozó, néha kártékony bogarak. Egyedfejlődésük általában több évig tart. Lárváik a földben élnek; a pete csak nedves talajban kel ki. A lárva a talajban vízszintesen és függőlegesen is vándorol: a fiatal lárvák humuszevők, az idősebbek polifág gyökérfogyasztók. A lárva a gyökeret elrágja, hámozza, gödrös mélyedéseket készít. Rágásával a másodlagosan károsító kórokozóknak is utat nyit. Az imágók jóval kevesebb tápnövényen élnek, mint a lárvák. Tápnövényük leveleit szabálytalan szélű, karéjozó rágással károsítják. Tömeges elszaporodás (gradáció) idején a tápnövényeket tarra is rághatják. A talajban lárva vagy imágó alakban telelnek. A pusztai cserebogár homoktalajokon él. Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át. Tápnövénye az erdei fenyő. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page