Normál kép: 1303921477.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1303921477_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Latin neve: Tipulidae. A lószúnyogok magányos lények. A kifejlett állatok a sűrű növényzettel borított, nedves területeket kedvelik. A lárva gyökereket és növényszárakat rág, a kifejlett rovar növények nedveit szívja. A lószúnyogoknak évente két nemzedéke van. Az első tavasszal, a második késő nyáron van. A peték száma minden nősténynél akár 1300 is lehet. Röviddel a párzás után a hímek elpusztulnak. A kifejlődés a nyári nemzedéknél néhány hetet tart, míg a téli nemzedéknél akár 7 hónapot is tarthat. A lárva egyaránt megél vízben vagy nedves földben. Hátsó részén légzőnyílások és nyúlványok találhatók.



A lószúnyogok (Tipulidae) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjéhez tartozó család. Lószúnyog fajok mindenütt előfordulnak a világon, néhány sarkvidéki és sivatagi térség kivételével. Testük karcsú; a nőstény hossza maximum 26 milliméter, a hímé 16 milliméter. Fejük többé-kevésbé ormány alakúan előre nyúlik. Fonalas csápjuk többnyire 14-16 ízből áll, négyízű tapogatójuk végíze gyakran ostor alakúan megnyúlt. Mellékszemeik többnyire nincsenek. Szájszervük szívó. Toruk domború hátán V-alakú harántbarázda vágódik be. Karcsú lábuk hosszú és törékeny; a kifejlett állat ennek ellenére még erős szélben is jól meg tud kapaszkodni a növényeken. Mint minden kétszárnyúnak, a kifejlett lószúnyognak is tulajdonképpen két pár szárnya van. Az első szárnyak érrajza igen fejlett, ágazatos, amit ősi bélyegnek tekintenek: arra utal hogy a lószúnyogok a jelenkori kétszárnyúak a legősibb alakjai közé tartoznak. Hátsó szárnyaik elcsökevényesedtek, és billérekké (egyensúlyozó szervekké) alakultak. A billér bonyolult repülőmechanizmus része: bunkó alakú, és az első szárnyak csapásai közben rezeg. A vastag vége ellensúlyként működik, kiegyenlítve az első szárnyak lengését: a lószúnyog így tudja irányítani a röptét. A lószúnyogok magányos lények. A kifejlett állatok a sűrű növényzettel borított, nedves területeket kedvelik. A lárva gyökereket és növényszárakat rág, a kifejlett rovar növények nedveit szívja. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page