Normál kép: 1301411199.jpg   Méret: 770x983 Színmélység: 24bit Felbontás: 96dpi
Nagy kép: 1301411199_nagykep.jpg   Méret: 1879x2401 Színmélység: 24bit Felbontás: 96dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A képen az egri székesegyház oszlopai láthatók.

Ismertető szöveg: Az oszlopok hagyományosan és elsősorban nagy keménységű kőből készülnek, egyetlen monolit darabból, vagy szárazfalazással, illetve habarccsal egymásba illesztett elemekből, ún. oszlopdobokból állnak. A klasszikus építészetben a dobok rögzítését szolgálta a forgástengelyükben kiképzett mélyedés vagy lyuk, s az abban elhelyezett kő- vagy fémrúd tartotta egyben az egyes oszlopdobokat. Az oszloptörzs formáját a sudarasodás (entazisz) jellemzi, azaz a lábazattól az oszlopnyak felé enyhén karcsúsodik, de a barokk építészetben előfordult, hogy az oszloptörzs alsó harmadától lefelé is sudarasodott. Az antik építészetben és az annak örökségét követő stílusirányzatokban az oszlopok formai kialakítását elsősorban a teherbírás és a teherátvitel biztosítása határozta meg. Az oszlop ennek megfelelően hármas tagolódású: Lábazat: Az oszlop legalsó, általában csökkenő keresztmetszetű konvex és konkáv elemekkel tagozott része, szerepe az, hogy az oszlop terhelését nagyobb felületre elosztva adja át az alapnak. A lábazat egyes stílusoknál hiányzik, ezt az alul erősen kiszélesedő oszloptörzs pótolja (például dór oszlop). Oszloptörzs: Az oszlop középső, többnyire függőlegesen vagy spirálisan barázdált (kannelúra), felfelé sudarasodó része. Ritkán lehet maga az oszloptörzs is spirálvonalú (csavart törzsű oszlop), közepén hurokszerűen kitüremkedő (csomós oszlop) vagy eltérő átmérőjű oszlopdobokból álló (francia oszlop). A kései román és a gótikus építészetben középtájon pálca- vagy lemezszerű öv, az oszlopgyűrű futott körbe. Fejezet vagy oszlopfő: Az oszlop legfelső, a megtámasztott szerkezeti elem nagyobb felfekvését biztosító része. Kialakítása szerint lehet architektonikusan tagozott (dór, toszkán oszlopfő), levéldíszes (korinthoszi, kompozit, középkori leveles fejezet) és ábrázoló jellegű. Általában három részből áll: az oszloptörzs átmérőjét jelentősen meghaladó méretű fejlemez (abakusz), a törzs felé szűkülő, átvezető párnatag (ekhinosz, kalathosz), illetve a fejezetet a törzstől elválasztó oszlopnyak.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page