Képaláírás: A felvétel az I. ker. Várnegyedben a Fortuna étterem cégtábláját ábrázolja.

Ismertető szöveg: A római mitológiában Fortuna a szerencse istennője, aki egyben a sors és az élet esetlegességét is megszemélyesíti. Egyes szobrain bekötött szemmel ábrázolják, ami azt jelképezi, hogy ő maga sem látja előre, mi fog történni rövidesen, mivel a szerencse létrejöttének fontos eleme a meglepetés. Kezében egy óriás szarvat tart, a bőségszarut, aminek csúcsa egyes ábrázolásokon becsavarodó. A bőségszaru öblös szájából potyognak Fortuna lába elé a gazdagság különféle jelképei: például aranypénzek. A bőségszaru a világ számos nyelvén (többek között: angol, francia, olasz, latin, hindi, finn, lengyel, perzsa, portugál, svéd, norvég, stb.): cornucopia, ami magyarul azt jelenti: körön kópia, azaz keringő másolat. A kópia jelentése továbbá: képje, leképezése, mivel a másolati időforrások mind az eredeti (szülő) virtuális képei. Innen ered a képmás szavunk. Németül a bőségszaru: füllhorn, ami magyarul: kitöltő szarv. A szaru (szarv) szavunk értelme: szárú, vagyis valahonnan eredő, leszármazott. A görög mitológiában Tükhé a véletlen istennője, akinek tulajdonában van Amaltheia, az isteni kecske szarva, vagyis a bőségszaru. Amaltheia volt az, aki tejével a gyermek Zeuszt táplálta, halála után pedig hálából az Isten a bak csillagképpé változtatta. Ennek megfelelően a bőségszaru görögül: amálteiasz, ami magyarul azt jelenti: a ma áll egy ász, azaz a jelen (idő) alapja az egy Isten (szerinó).