Képaláírás: Ez a templomtorony a váci református templomé a Duna felől nézve. Nem csak onnan látszik így, a város szélén van, és az utca felől is elrejtve.

Ismertető szöveg: Vác, református templom (Pest megye) Bár a lutheri reformáció éve 1517 volt, Magyarország határain belül csak 1520-ban kezdődik meg a hitújítás. A váci reformáció gyökereiről keveset tudunk. Miután Vác török kézre jutott, a püspökség a nógrádi várba menekült, így a lutheri, majd később a kálvini tanok szabadon terjedhettek. Valószínűsíthető, hogy a török összeírásokban szereplő Ferenc pap és Gergely pap (1559) már evangélikus lelkészek voltak. A kálvini reformáció váci megjelenése 1571-re tehető, 1595-re már Vácott is általánossá vált az új hit. 1604-1605-ben Bocskai István a főtéren álló Szent Mihály templomot a reformátusoknak adta, és övék is maradt 1619-ig. Bocskai a várost református esperesi székhellyé tette, melyhez Kosd, Tótfalu, Oroszi, Monostor, Pócsmegyer, Fót, Szada, Veresegyház, Rákospalota, Mogyoród, Tarcsa, Kisnémedi, Gyömrő, Hartyán, Pécel, Üllő, Monor, Legénd, Tura és Mártonkáta tartozott. A város a 17. században többször is gazdát cserélt, és ennek megfelelően a protestánsokat többször is kiűzték a városból, ugyanis a török jobban megtűrte területén a protestánsokat, mint a katolikusokat. Nem egy esetben fordult elő, hogy a törökök inkább a reformátusokat támogatták, mintsem a katolikusokat. Céljuk minden bizonnyal a magyarság egységének megbontása, a viszályszítás volt. 1619-ben a Szt. Mihály-templomból is dzsámi lett, ezután a város határában lévő Szentlélek templomot használták a kálvinisták, a későbbiekben ezt is csak szigorú kikötések mellett. Tilos volt harangozni, hangosan énekelni, Bibliát olvasni, a templom kapuját bezárni. Az 1684-es év a török alól való felszabadulást és az ellenreformáció kezdeteit hozta meg a város számára. Visszatért Kéry János, a váci püspök, aki a reformátusok megtérítésére szerzeteseket (domonkosokat, ferenceseket és jezsuitákat) hívott. A helybéli reformátusság felszámolása kulcsfontosságú volt a hitújítás megfékezéséhez, hiszen korábban esperesi székhely is volt. A református lakosság főként Fótra és Tótfalura menekült. 1712-ben a püspök engedélyt adott arra, hogy a reformátusok eladhassák ingatlanjaikat. A nekik kijelölt területre, Kisvácra, valamint Naszály irtványaira, a gyadai rétre és Tótfalura költöztek. 1724-ben a kisváci templomot is le kellett bontaniuk, prédikátorukat és tanítójukat elűzték, a tótfalusi templomba jártak istentiszteletre. Közel 60 évi szünet után, 1781-ben a Türelmi Rendeletet követően lett ismét lelkészi szolgálat. Kezdetben Papp András gondnok házának csűrjében, majd a templommal szomszédos telken felállított deszkatemplomban tartották istentiszteleteiket. A ma is álló templom építésével Hauszmann János váci kőművest bízták meg. Építési engedélyt 1783-ban kaptak. Az alapkövet 1784. április 28-án rakták le, 1785. december 4-én szentelték fel torony nélkül. Vele egy időben készült el az iskola is. Harangozásra csak 1786-ban kaptak engedélyt. Kezdetben egy egyszerű haranglábat állítottak, 1793 és 94 között készült el a harangtorony a ma is láthatóformájában, a sisak Marschall Jakab helybéli ácsmester munkája. Vác többi templomától elkülönülve, a kisváci városrészben egy kicsi, szűk utcácskában áll a későbarokk stílusú református templom észak-déli tengelyben. A hajó három-három kőkeretes ablaka egyszerű téglalap alakú. A déli homlokzat elé épült torony 37 méter magas. A bejárat fölött téglalap alakú, följebb ovális, a harangok szintjén pedig félköríves záródású toronyablakok vannak. Az órapárkányos torony sisakja szép, barokkos, párnatagos kiképzésű. Műemlék jellegű épület, körbeépítettsége miatt rendkívül nehezen fotózható. 390 ülőhellyel rendelkező, 23,4 méter hosszú, 9,5 méter széles belsejét háromboltszakaszos, stukkókkal díszített csehsüvegboltozat fedi. A boltszakaszokat egy-egy falpillérből kiinduló hevederív választja el egymástól. A padok, a karzat, a szószék és a falak is fehér színűek. A belső tér két keskenyebb végében egy-egy fakarzat áll. A toronnyal átellenes oldalon van az orgona, mely 1 manuálos, 10 regiszteres, pedálos hangszer. 1878-ban Dangl Antal fiai készítették Aradon. Nemrég történt meg felújítása, korábban egy egyszerű porszívómotorral fújtatták benne a levegőt. A centrális elrendezésű tér központi helyén áll a copf szószék, melyet egy helybéli asztalos mester, Regele József készített 1784-ben. Három harangja közül a legnagyobbik 339 kg-os, 85 cm alsó átmérőjű, Eberhard Henrik öntötte 1813-ban Pesten. Felirata: "A KIS VÁTZI REFORMATA SZENT EKKLESIA TULAJDON MAGA KÖLTSÉGÉNN ÚJRA ÖNTETETT 1813. ESZTENDŐBEN". A másik két harang 1946-ban készült Szlezák László műhelyében Budapesten. A 196 kilós, 65 cm átmérőjű harang külsején búzakalász-koszorúba foglalt kehely látható, melyet felirat ölel körül: "Dicsőség a magasságos Mennyekben az Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat". A kisharang 95 kg-os 51 cm átmérőjű. Egyik oldalán az öntési körülmények olvashatók, míg a másikon egy egyszerű kehely látható. A harang alsó pártázatán olvasható: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Róm. 8. 31." Első harangjukat 1787-ben Johannes Brunner öntötte Budán, 132 font (66 kg) súlyú volt. Megöntése után 1 évvel a vármegye rövid időre ismét betiltotta a harangozást. 1807-ben két újabb harangot öntettek. A kisebbiket Arany József öntette, 1848-ban a haza védelmére önként felajánlották A nagyobbik 1159 forintba került, a jelenlegi nagyharanggal azonos súlyú volt. Öntése után 4 évvel három helyen is megrepedt, helyébe újat öntöttek, mely jelenleg is a toronyban van. 2001-ben Vácott a lakosság 9,3%-a, vagyis 3265 fő vallotta magát reformátusnak. Lelkipásztora Fónagy Miklós, az Északpesti Egyházmegye esperese, beosztott lelkész Harkai Zsuzsanna. A presbiterek száma 16. Szórványai: Rád, Penc és Nőtincs.