Ismertető szöveg: Az éti csiga (Helix pomatia) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjéhez, ezen belül a főcsigák (Helicidae) családjához tartozó faj. Őshonos a következő országokban: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országok. Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban. Az éti csiga nem szerepel Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Az Európai Unió egyik természetvédelmi iratában ez a faj is benne van. Sok ember fogyasztja ezt a csigafajt, emiatt farmokon tenyésztik. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették. Az éti csiga télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga körül. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. A pete nagysága 8,6 × 7,2 mm. (Forrás: Wikipédia)

A mezei katáng (Cichorium intybus) a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Nemesített változata a cikória. Parlagon hagyott területeken és utak mentén elterjedt lágy szárú, évelő növény, amely az 1 m magasságot is elérheti. Tőlevelei öblösen hasogatottak, karéjosan fogasak. Szárlevelei lándzsásak vagy tojásdadok. Szárának felső levelei pillás élűek. Kék, néha rózsaszín vagy fehér virágai a szárak végén fészekvirágzatot alkotnak és a levélhónaljakban csoportosulnak. Az egész növény tejnedvet választ ki. Kimutatták, hogy a mezei katáng keserűanyagainak, szeszkviterpén laktonjainak köszönhetően serkenti az étvágyat és elősegíti az epetermelést. Ugyanezeknek a laktonoknak tulajdonítható a gyomorfekély kezelésében elért jótékony hatása. A föld feletti részek fenolsavjai vízhajtó hatásúak. Végül a növény csökkenti a vér triglicerid-és koleszterinszintjét. Kiváló máj- és veseméregtelenítő hatása miatt a mezei katángot főként a máj és a vese működési zavarainak kezelésére ajánlják. Elősegíti az epekiválasztást és hatékony bizonyos emésztési zavarok (felfúvódás, böfögés, bélrenyheség, bélgázképződés) tüneteinek kezelésében. Kiegészítő kezelésként a köszvény és különböző bőrbetegségek esetén alkalmazzák. A mezei katángnak még tartós kezelés esetén sincs mérgező hatása. (Forrás: Wikipédia)