Normál kép: 5990413.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 5990413_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Hőgyész a Tolnai-Hegyhát déli részén a Kapos-völgye mellett húzódó Donát-patak völgyében, szép természeti környezetben fekszik. A kellemes látványt nyújtó tájat dombok, völgyek, erdők, halastavak tarkítják. A 65-ös út Tamási és Szekszárd közötti szakaszán fekvő település több felől is elérhető, vasúton is megközelíthetö, vasútállomása a 3 km-re fekvő Szakály községgel közös. Hőgyész a térség harmadik legnagyobb települése, a lakosság száma, az urbanizáltság szintje következtében a megye egyik vonzó városává válhat. A hőgyészi emberek nagy gonddal, elhivatottsággal ápolják hagyományaikat, szokásaikat. Ebben komoly szerepet vállal a Művelődési Ház és a benne működő egyesületek, körök, hagyományőrző és művészeti csoportok. A község tereit, intézményeit számos kiváló művész alkokotása díszíti. A szép környezet, a természeti és épített látnivalók komoly turisztikai vonzerőt jelenthetnek. A vadrezervátumos tölgy- és akácerdők, horgásztavak, jó bort termő domboldalak vonzzák az aktív és passzív pihenést kedvelőket egyaránt. A falusi turizmus kedvelőit vendégházak várják, programként horgászatot, vadászatot és lovaglási lehetőséget kínálnak. A Tolnai Borút Állomás hangulatos csicsói pincéinek gazdái a hegyoldalak szőlőskertjeiben termelt finom boraikkal kínálják az idelátogatókat. (Forrás: hogyesz.hu)



Apponyi-kastély - Az Apponyi-kastély vagy Apponyi-Liechtenstein kastély vagy Mercy-Apponyi-kastély Hőgyészen, Tolna megyében található. Az Apari-nak nevezett birtokot a hozzátartozó falvakkal és pusztákkal 1722-ben veszi meg a lotaringiai hercegséghez tartozó Claudius Florimundus Mercy (Savoyai Jenő lovassági tábornoka, majd a visszafoglalt Bánság kormányzója) a Sinzendorf családtól 15.000 Ft-ért. Ennek az öt faluból és harminc pusztából álló birtoknak a központjává teszi Hőgyészt és így a terület, mint Hőgyészi Uradalom kezdi meg fejlődését. Az uradalom szépen gyarapodott, közel negyven év alatt több mint 20.000 holddal bővült a termőföld irtások és egyéb talajjavító munkálatok révén (ebben az időszakban, Tolna megyében csak az Eszterházy család dombóvári birtoka volt nagyobb). A Mercy kastélyt megelőzően állt egy kisebb földszintes kastély a településen, melyet az akkori írásokban gyakran, mint várat, várkastélyt említenek. Ennek az lehet az oka, hogy az épület cölöpökön állt és sáncokkal volt körülvéve. Ezt az állítást ugyan több más okirat cáfolja, többek között az a leírás is, mely az 1773. évi felmérésben már mint emeletes kastélyt említi. Ebben az évben vették át a birtokot az Apponyiak. A kastély tényleges korának megállapításában Bél Mátyás műve lehet segítségünkre, melyben így ír: "Hőgyész a Mercy grófnak új és elegáns kastélyáról nevezetes". Ez a kézirat 1730-ban íródott, még Claudius Fl. Mercy halála előtt. Ezen adatok ismeretében a történészek Mercy gróf halála, azaz 1734 előttinek tekintik a nagykastélyt. A kastélyt fogadott fia Anton építette tovább, aki ott is halt meg és a csicsói kápolnában helyezték örök nyugalomra. A kastélyt III. Mercy 1772-ben királyi engedéllyel eladta Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna megye főispánjának választottak. A birtokot fia, Antal örökli és 1784-től jelentősen átalakítja. Apponyi Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Barátságban állt Haydnnel, (a Teremtés és az Évszakok című oratóriumok megjelenéséhez anyagilag is hozzájárult), Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez és megfordult nála - igaz csak egy éjszakát töltött a kastélyban - Liszt Ferenc is. Később testvére, Apponyi Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott a kastélyban. Az ő fia Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890-ben restauráltatta Ybl Miklóssal és 1928-ban bekövetkezett halálakor a kastély mauzóleumába temették el, ahol a mai napig nyugszik felesége oldalán. Az utolsó Apponyi, II. Apponyi Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. Az eladást követően kezdődött a pusztulás, a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár volt. A II. világháború idején lengyel menekültek szállása lett. Később katonai kórház és 1954-ig görög gyerekek otthona volt. 1954-től nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. A park közepére épült egy stílusidegen épület, ahol a gyermekotthonhoz tartozó műhelyeket alakították ki (ebből lett később az Elízium). A régi értékes növényállomány a gazdátlanság következtében elsatnyult, illetve össze-vissza nőtte be a parkot. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page