Képaláírás: búzavirág

Ismertető szöveg: A búzavirág (Centaura cyanus) Dél-Európából származik, a fészekvirágzatúak (Asterales) rendjébe és a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó egyéves gyomnövény. Egyéb nevei: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, sukollat, vadpézsma, imolya, kék konkoly. Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Dél-Európai származású növény, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt. Vastag orsógyökerű. 20-100 cm magas, felálló. bokrosan ágas szárú, a pókhálós szőrzettől szürke színű növény. Virágfészkei magányosan ülnek a hajtások csúcsán. A szélső virágok "búzavirág-kékek", kétszer-háromszor olyan hosszúak, mint a belső, ibolyás színű, csöves virágok. Kaszattermésén fehér, narancsos vagy vöröses színű, finoman fogacskás szőrökből álló bóbita van. Magvai évekig megőrizhetik csírázóképességüket a talajban. Májustól júniusig virágzik (a később kelt növények még késő ősszel is nyílnak). A növény kék virágait gyűjtjük, amely annál értékesebb, minél jobban sikerül megőrizni eredeti színét. Gyűjteni úgy kell, hogy gömbös fészkes virágzatot letörjük, és kosárba szedve otthon vagy árnyékos helyen a gombocskákból kitépjük a "sziromleveleket". Napfényen nem szabad szárítani, mert a virágok elveszítik eredeti szép, kék színüket, kifakulnak így nem használhatók. Forrázatát külsőleg szemgyulladásra borogatására, toroköblögetésre használják. Teáját magában nem fogyasztják, adalékként a drogját étvágyjavító, görcsoldó, erősítő teakeverékekhez adják. (Forrás: Wikipédia)