Ismertető szöveg: Gázi Kászim pasa dzsámija a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe. A dzsámit Gázi Kászim 1543-1546 között építettette. Mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma a katolikus templomként működik (Belvárosi plébániatemplom). Látogatható. A centrumban a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámi a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit. A 16. század második felében épülhetett. Az 1660-as években Evlia Cselebi, a neves török utazó is elragadtatással írt róla. A dzsámi a középkori Szent Bertalan templom falaira épült részben, felhasználták hozzá annak köveit is. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló - azóta elpusztult - Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide. (Forrás: Wikipédia)