Képaláírás: Hock János (1859-1936) katolikus plébános, politikus és író emléktáblája a józsefvárosi Szent József plébánia oldalán, a róla elnevezett utca elején.
Budapest, VIII. ker. Hock János utca 2.

Ismertető szöveg: Hock János (Devecser, 1859. december 31. - Budapest, 1936. október 10.) katolikus plébános, politikus és író, a Magyar Nemzeti Tanács tiszavirágéletű elnöke.
1887-től folyamatosan tagja volt a képviselőháznak. Először, mint szabadelvűt, a Somogy megyei szili kerületben választották országgyűlési képviselőnek, majd nemzeti párti, újból szabadelvű, Bánffy Dezső híve, 1910-től a Justh-párt tagja, később Károlyi Mihály híve lett. Belépett a szabadkőműves mozgalomba.
1889-től Budapesten kőbányai, 1912-től józsefvárosi plébános.
Jó szónoki képességei voltak, amelyeket az általános választójogért vívott küzdelemben hasznosított. Ellenzője volt Tisza István politikájának.
1918. november 1-jén, a miniszterelnökké avanzsált Károlyi Mihályt felváltva a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lett. Az új rendszerben is csalódott, ezért nyugdíjazását kérte és visszavonult a politikától.
A Tanácsköztársaság kikiáltása (1919. március 21.) után először Csehszlovákiába, majd Bécsbe, és végül az USA-ba emigrált. Onnan visszatért Európába: Párizsban, majd ismét Bécsben élt. Több cikkben bírálta a Horthy-rendszert.
Ennek ellenére, 1933-ban hazatért. A külföldön írt cikkei miatt korábban ellene emelt vádak (többrendbeli nemzetgyalázás és kormányzósértés) alapján bíróság elé állították és egyévi börtönre ítélték 1934. novemberben bevonult a börtönbe, de 1935 júniusában kegyelmet kapott. (Forrás: Wikipédia)