Képaláírás: Jurisics-emléktábla Kőszegen. Dörre Tivadar rajza.

Ismertető szöveg: Kőszegi báró Jurisics Miklós horvát főnemes, a "kőszegi hős". Tekintélyes horvát családból származott. 1524-ben a bécsi országgyűlésen a felsőházban foglalt helyet. I. Ferdinánd többször politikai s diplomáciai küldetéssel bizta meg. Mikor Frangepán Kristóf a mohácsi ütközet után a szlovén rendeket a haza védelme iránti tanácskozásra 1526. szeptember 23. Kaproncára hívta össze, e gyülekezetet megelőzőleg Ferdinánd, ügyének támogatására Frangepánon kívül Jurisicsot nevezte ki biztosúl, kit utóbb szlovén földön helytartójának tett meg. 1529. augusztus 27. a hadi ügyek intézésével a Krajna határszélén foglalkozott; ez év végnapjaiban már Kőszegen volt, honnét Szombathelyen Szapolyai hiveit megtámadta. 1530. május 17. I. Ferdinánd Innsbruckból Lamberg Józsefet és Jurisicsot követségbe Konstantinápolyba küldte fegyvernyugvás és béke eszközlése végett; október 17. érkezett oda; azonban a Buda ostroma hirére a szultán letartóztatta őket és december 22. bocsátattak szabadon. Midőn Szulejmán szultán kétszázezer főnyi seregét 1532-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5. Ibrahim nagyvezér megszállta Kőszeget. Jurisics, a vár kapitánya, bár alig 700 fegyveressel és csekély mennyiségű lőszerrel bírt, elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. A törökök ismételt ostromait hősiesen visszaverte s a nagyvezér felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. Augusztus 28. általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, felmászott a falakra, s nyolc török lobogót tűzött ki, de hirtelen megfejthetetlen ijedtség lepte meg, hátrálni kezdett, majd rendetlen futásnak eredett. Jurisicsot néhány órával később a nagyvezér magához hívatta s tisztelettel kijelentette, hogy a szultán lemond a vár további ostromáról. Csakugyan augusztus 31. a török hadak elvonultak. Kőszeg megmenekült. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, ezt a dombot ennek emlékére Szultán-dombnak hívják. Tény, hogy Jurisics hősiesen védelmezte a várat, de az ostrom okai napjainkban új megvilágítást nyertek. Szulejmán értesült róla, hogy Ferdinánd Károly német császár óriási erőket vont össze a császárváros alatt, amelyekkel szemben nem volt megfelelő számú reguláris hada. Kőszeg ostromával csak az időt akarta a húzni, vagy keletebbre csalni Ferdinándot, aki azonban nem mozdult. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli.Míg Jurisics a török hadat foglalkoztatta, a király időt nyert kellően fölkészülni. Érdemeiért Jurisicsot a király 1533. február 20. kőszegi előnévvel báróságra emelte; ezenkívül tanácsosi címmel és kamarási ranggal tüntette ki, 1537-ben pedig Kőszeget, várostól és minden jövedelmestől adományba kapta. 1538-ban nyerte a krajnai rendiséget és ugyanakkor neveztetett ki ottani kormányzóvá. 1544. jan. 30. előtt kevéssel halhatott meg. (Forrás: Wikipédia)