Ismertető szöveg: Kovács Gyula politikus. Ősi nemes hajdú családból származik. Elődjeit a lovas hajdúkkal együtt 1606-ban telepítette le Bocskay István Hajdúszoboszlón. Atyja, Kovács Miklós a szoboszlói kerület első választott országgyűlési képviselője volt. Iskoláit szülővárosában kezdette, majd Hajdúböszörményben, Brassóban és Késmárkon folytatta, jogi tanulmányait pedig a debreceni jogakadémián végezte, és itt tette le a jogi és államtudományi államvizsgákat is. Ezután két évig a hajdúszoboszlói járásbíróságnál joggyakornok volt, majd az igazságszolgáltatási pályát a közigazgatásival cserélve fel, 1884-ben a balmazújvárosi járás szolgabírája lett. Később megyei aljegyző. Ezen állásából szólította az 1894-ik évben szülővárosa, Hajdúszoboszló rendezett tanácsú város közönsége polgármesteri székébe. E város polgármestere 1901-ig volt, amikor a szoboszlói kerület függetlenségi és 48-as, Kossuth-párti program alapján országgyűlési képviselővé választotta. Polgármestersége idején városában sok társadalmi és közjótékonysági intézményt és egyesületet létesített. Nyolc esztendőn át főgondnoka volt a hajdúszoboszlói ev. ref. egyháznak, elnöke a szoboszlói kaszinónak, a dalegyesületnek, díszelnöke a független és 48-as Kossuth-körnek és még két olvasókörnek, vezérigazgatója a hajdúszoboszlói takarékpénztárnak, tagja Hajdú vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságainak, választmányi tagja az alsószabolcsi tiszai ármentesitő társaságnak és elnöke a város letelepítésének 300 éves fordulója alkalmával, 1906-ban felállított Bocskay-szobor bizottságának. Széleskörű elfoglaltsága mellett maga vezette jól rendezett gazdaságát is.