Ismertető szöveg: Buza Barna magyar politikus, miniszter, ügyvéd. 1897-től a felsőmagyarországi Hírlap szerkesztője volt. 1905 és 1910 között országgyűlési képviselő. 1906-tól a Budapest, 1908-tól a Magyarország című lap újságírójaként működött. 1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt amerikai körútjára. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja lett. 1918. október 31-től 1919. március 21-ig a Károlyi Mihály-kormány és a Berinkey-kormány földművelésügyi minisztere, Károlyi földreform-elképzeléseinek képviselője. Elkészítette a földosztásról szóló úgynevezett "néptörvény"-t (1919: 36. tc.), amely szerint az 500 holdon felüli nagy- és a 200 holdon felüli egyházi birtokokat részes térítés ellenében kisajátították, s főként 5-20 holdas családi birtokokként kiparcellázták volna. A Károlyi-kabinetben az igazságügyminisztérium ideiglenes vezetésével is megbízták (1918. október 31-től november 3-ig). Mint miniszter 2 millió koronát utalt ki a Területvédő Liga megalakítására. A csehek 1918 november 11-én törtek be Magyarországra, bár sem a padovai, sem a belgrádi egyezmény nem jogosította fel őket erre. A románok november 13-án kisebb egységekkel, majd november 24-től nagyobb erőkkel kezdték meg a demarkációs vonalhoz az előnyomulást. A Károlyi-kormány, a vélt antant szimpátiában bízva, hadsereg nélkül, némi csalódottsággal szemlélte az eseményeket. A sérelmi politizálás jegyében tiltakoztak az agresszió ellen az antantnál. Politikájuk csődjét a december 18-i minisztertanácson látták be először. Buza Barna és Lovászy Márton miniszterek a kormány lemondását javasolták. A kormány lemondására nem került sor, mivel úgy látták, hogy azt a bolsevizmus követné. A Tanácsköztársaság megdöntése után antibolsevista, revizionista munkákat írt, 1921-től a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott. Számos verse és más szépirodalmi munkája jelent meg, főként Krónikás álnéven. (Forrás: Wikipédia)