Ismertető szöveg: A barátszegfű vagy kőszegfű (Dianthus carthusianorum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjéhez, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjához tartozó faj. A barátszegfű elterjedési területe Közép-Európa, nyugaton Franciaországig, délen Észak-Spanyolországig, Észak-Olaszországig, keleten Oroszországig. A barátszegfű igen változékony, 20-50 centiméter magas, évelő növény. Átellenes levelei vállukon hüvelyszerűen összenőttek (a levélhüvely mintegy 1,5 centiméter hosszú), szálas lándzsásak, 2-3, néha 5 milliméter szélesek. Szára kopasz, felálló, felső részén négyélű. A szárak csúcsán hármasával, nyolcas tömött csomókban ülő virágok kárminvörösek vagy ritkán fehérek, a csésze alján 4-6, szálkában végződő barna, pikkelyszerű fellevél van. A szirmok fordított tojás alakúak, elöl sokfogúak, felül szakállasak, 8-12 milliméter hosszúak. A csésze 1.5-2 centiméter hosszú, foga kihegyezett. A barátszegfű száraz gyepek és rétek, sziklás lejtők, napfényes erdők és erdőszélek, fenyérek lakója. Többnyire laza, tápanyagban és bázisokban gazdag, humuszos talajokon nő. A mészkő- és szilikát-szárazgyepek tipikus növénye. A hegyvidékeken 2500 méter magasságig felhatol. A virágzási ideje júniustól augusztus végéig tart, de néha szeptemberben is virágzik. A virágok megporzását főleg lepkék végzik. A barátszegfű alkalmasint onnan nyerte nevét, hogy a karthauzi szerzetesek ezt a növényt régebben gyakran ültették kolostorkertjeikbe. (Forrás: Wikipédia)