Ismertető szöveg: Az erdei bordapáfrány (Blechnum spicant) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályában a bordapáfrányok (Blechnales) rendjébe, a bordapáfrányfélék (Blechnaceae) családjába tartozó faj. Az erdei bordapáfrány Európa erdős vidékein, többnyire 800 méter magasság felett nő. Az erdei bordapáfrány évelő páfrányfaj, rövid, zömök gyöktörzzsel, levelei rozettába rendeződnek. A levelek 1-4 centiméter szélesek, hosszúságuk elérheti az 50 centimétert. A levélnyél rövid, barnásvörös befuttatású. A levéllemez fésűszerűen, szárnyasan szeldelt. A meddő levelek a rozetta külső részén találhatók, a földön szétterülnek vagy erősen széthajolnak, sötétzöldek és áttelelnek. A spóratartókat viselő levelek középen helyezkednek el, felállók, a meddő leveleknél hosszabbak, ősszel elpusztulnak. A levélszárnyak ép szélűek, lándzsás-szálasak vagy szálasak. A levélalak nem változékony. Az erdei bordapáfrány a tápanyagban és bázisokban szegény, savanyú, korhadó humuszos, homokos-sziklás talajokat kedveli. Árnyas fenyvesekben (erdeifenyő-állományokban), ritkábban tölgyesekben vagy égeres láperdőkben él. A nyershumuszos talajok növénye. A spóraérés ideje július-szeptember között van. Magyarországon védett. (Forrás: Wikipédia)