Ismertető szöveg: A réti tücsökmadár (Locustella naevia) a madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj. Palearktikus elterjedésű faj, mely Európa nagy részén, illetve Ázsiában Nyugat-Mongóliáig fordul elő, kontinensünkön északi és nyugati irányba terjeszkedik. Az európai madarak Nyugat-Afrikában, a Szaharától délre telelnek, míg a keleti fészkelők telelőterülete Északkelet-Afrikában, Indiában és Pakisztánban található. Az egyetlen foltos hátú tücsökmadár faj, amely mintázata alapján könnyen felismerhető. Felülről olív árnyalatú szürkésbarna alapon sötéten foltozott, alulról piszkos fehér színű. Lába rózsaszínes, csőre meglehetősen sötét. A nemek hasonlóak. Hangja különbözik a berki (L. fluviatilis) és nádi tücsökmadártól (L. luscinioides): pirregése magasabb hangú, egészen fémes hangzású. Eredetileg a bokros, fás mocsár-és lápréteket kedveli, de újabban megtelepedett hegy- és dombvidékek fenyvesiben és tölgyeseiben és mezőgazdasági területeken is. Kisebb gerinctelenekkel, rovarokkal, pókokkal és puhatestűekkel táplálkozik. Rejtett életmódja miatt nehéz észrevenni, amikor nem énekel. 4 alfaja van. Fűcsomók, zsombékok között költ, a fészeképítésben mindkét szülő részt vesz. Fészekalja általában 5-6 tojásból áll. A mintegy 14 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 10-12 napig maradnak a fészekben, majd néhány napig annak közelében egyesével rejtőzködnek, miközben a szülők tovább etetik őket. Magyarországon elég gyakori fészkelő (állományát 3000-5000 párra becsülik), bár a másik két tücsökmadár fajnál ritkább. Az utóbbi két évtizedben terjeszkedik: az 1970-es években a Dunántúlról volt csak ismert, azóta megtelepedett többek között az Ecsedi-láp, a Szatmári-síkság és Beregi-síkság, a Kiskunság, a Hortobágy és a Nyírség területén. A faj szerepel az IUCN Vörös Listáján; Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. (Forrás: Wikipédia)