Képaláírás: Budafoki temető: 20-1-17

Ismertető szöveg: Térey Pál honvédtiszt, magyar országos kiállítási biztos Párizsban. Tanulmányait főként konviktusokban, majd 1847-ben Pesten végezte. 1848-ban lépett be a Miklós-huszárok ezredébe hadapródként, júliusban már tiszti rangja volt, 1849 márciusában kapitány lett. 1849. augusztus 3-án őrnaggyá nevezték ki, egyúttal Klapka György szárnysegéde volt Komáromban. Innen a kapituláció után külföldre ment és a müncheni egyetemen folytatta tanulmányait. 1850-ben visszatért, majd Szatmár-megye titkárává nevezték ki, ebben a pozíciójában a Bach-féle defisitivumig maradt, majd leköszönt. Később gazdászati tanulmányokat kezdett meg, látogatást tett Németország legelső gazdászati intézeteiben, 1857-ben Angliába utazott, hogy itt folytassa tanulmányait. 1860-ban hazatért, az 1862-es világkiállításon már a magyar gazdák egyletének főügyvivői tisztjét töltötte be, s az egész kiállítása ideje alatt Londonban tartózkodott. 1864-ben az országos gazdasági egylet és a kormány felszólítására Franciaországba utazott, hogy az ottani újabb kendertermesztési és feldolgozási rendszerekről jelentést tegyen. 1865-ben a magyar országos gazdasági kiállítás tagja, bírálója és egyben előadója lett, ugyanezen évben a képviselőház tagjává választották, a háznagy helyettesítésére. 1867-ben az ország központi bizottmánya megválasztotta Magyarország biztosának és képviselőjének neveztetett ki a párizsi világkiállításon. 1867. július 1-jén Napóleon császártól megkapta a becsületrend keresztjét és még e hónapban a francia Académie Nationale beválasztotta a tagjai közé. Elnyerte a vaskorona-rendet és a Ferencz József-rend lovagja kitüntetést. Később a Rabey és Társa angliai gőzgépgyár magyarországi meghatalmazottja valamint a Werndl-féle fegyvergyárnak meghatalmazott képviselője volt. Számos cikkét közölte a Vadász- és Versenylap (1857-59.), a Gazdasági Lapok (1858-59., 1861., 1864-65., 1868.), a Falusi Gazda (1859.), és a Magya Gazda (1859., 1861-62.) (Forrás: Wikipédia)