Képaláírás: Pestszentlőrinci temető: 501-0-0-1. kripta [szobrász: Borics Pál]

Ismertető szöveg: Borics Pál szobrász. A kőfaragás alapjait még szülőhelyén, Sirokon elsajátította, ahol ifjúként sírkőfaragással foglalkozott. 1931-38: a budapesti Iparrajziskolában tanult tovább, mesterei: Vesztróczy Manó, Fülöp Elemér. 1938-tól Pestszentlőrincen élt. 1941-ben szerepelt először csoportos kiállításon. Művészi kifejezőereje mélyen népi gyökerű. Legkedveltebb anyaga a kő volt. Szobrait gyakran - elhagyva az előkészítő agyagmintákat - közvetlenül a kőbe faragta. Jelentős számban kerültek ki vésője alól karakteres paraszt- és munkásszobrok, kisebb számban portrék, állatfigurák. Köztéri plasztikákat is faragott. Kisméretű szobrait az erőteljes, zárt, tömbszerű formák jellemzik. Alakjai - a néha statikusnak tűnő beállítás ellenére is - belső dinamizmussal telítettek. Fontos volt számára a kövek polikrómiája, a kőanyag színét mindig a kifejezés szándékának megfelelően választotta ki. Portrészobrai mellett jelentősek tanulmány jellegű karakterfejei. Fémplasztikákat is készített ólomból, rézből és bronzból. Több művészbarátjáról mintázott bronzérmeket. (Forrás: artportal.hu)