Normál kép: 1265838888.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1265838888_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Magányos tőkés réce dankasirályok között.
Budapest, Városliget.

Ismertető szöveg: A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj. Eurázsiában és Észak-Amerikában honosak, telelni délre vonulnak. Édes és sós vízű mocsarakban költenek, télen beköltöznek a városokba, vagy víztározók környékén élnek. Hossza 34-37 centiméter, szárnyfesztávolsága 100-110 centiméter, testtömegük 200-400 gramm közötti. A hím feje a nászidőszakban csokoládébarna, szeme körül fehér gyűrűvel. Télen feje is fehér. Rovarokkal, halakkal, gyümölcsökkel és dögökkel táplálkozik. Kiválóan repül, jól úszik. Telepesen költ, a talajon zsombékokra, nádtörmelékből és növényi részekből készíti csésze alakú fészkét. A fészekalja 2-4 agyagsárga színű, sötétbarna foltozású tojásból áll, melyen 18-24 napig kotlik. Rendkívül éberen védik fészektelepet, a háborgatókat azonnal megtámadják, elűzik. A fiókák 35 nap múlva lesznek önállóak. Magyarországon márciustól novemberig tartózkodnak, majd a Földközi-tenger partvidékére vonulnak, de egyes példányok át is telelnek. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft. - A szárcsa (Fulica atra) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj. Európában és Közép-Ázsiában költ, Afrikában, Dél-Ázsiában és Ausztráliában előfordul, illetve telel. Síkvidéki tavakon él, a hegyvidéket kerüli. Testhossz 36-38 centiméter, szárnyfesztávolság 70-80 centiméter, tömege 600-1000 gramm. Szeme világospiros, csőre és homloklemeze vakító fehér. Ez a homlokpajzs, ahol a bőr pikkelyesen szaruszerű, az ivari ciklusban megnagyobbodik. Lába ólomszínű, sarkánál pirosas sárgászöld. A tolla a fekete. Ujjain bőrlebenyek vannak, az úszás elősegítésére. Jellegzetes piksz-piksz kiáltásairól és ugatásszerű hangjáról távolról felismerhető. Bukómadarakkal rivalizál, több méter mélyre is leúszik táplálékáért. Vonuló madár, de a nem befagyó tavaknál áttelel. Halastavakon komoly károkat okoz. A vízre, nádasba, nádból épített fészkében, 7-9 tojásán 21-24 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és kikelésük után nem sokkal követik anyukat a vízbe. Magyarországon vadászható faj. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)



A tőkés réce vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében a leggyakoribb récefaj. A házikacsa őse. Kóborló egyedei sokfelé eljutnak. Testhossza 50-65 centiméter, szárnyfesztávolsága 81-98 centiméter, testtömege 750-1450 gramm. A tojó mintegy negyedével kisebb és könnyebb mint a hím. A gácsér csőre zöldessárga, feje fémesen csillogó zöld, nyakán fehér gallér van, melle gesztenyebarna, oldala és hasa világosszürke. Testének felső része, a nyak tövétől a hát közepéig, valamint a szárnyai külső felülete, barnásszürke, a hát közepétől kezdődően kékesfekete, egészen a farokig, melynek oldalsó szegélyét a fehér színű kormánytollak alkotják. A farok közepén 3-4 szál fekete, visszahajló, ún. gácsértollat visel. Szárnyai belső oldalai sárgásfehérek. A fent leírtak csak a hím násztollazatára vonatkoznak, amelyet nagyjából szeptembertől májusig visel. Nyár elején az állat leveti díszes tollait, és a tojóéhoz hasonló, szerény ruhát ölt. Szárnya és farktollai nagyjából megtartják eredeti színüket, a test többi része azonban szürkésbarna, enyhén rőt alapszínt ölt, amelyet kisebb-nagyobb foltok díszítenek. Fehér gallérjuk eltűnik, viszont a fejen megjelenik a tojóéhoz hasonló szemcsík és a fekete fejtető. Avatatlan szemlélő ilyenkor összetévesztheti őket a tojókkal, pedig az itt-ott kiütköző szürke, hasi tollaik, fekete farkuk, feltűnő, fehér farokszegélyük, a nyak és a test színétől (a nászruházathoz hasonlóan) jól láthatóan elkülönülő mellszínezet, de főleg a színét nem változtató, zöldessárga csőr azonnal elárulja őket. A tojó kültakarója tipikus rejtőszínezet, amely azt a célt szolgálja, hogy a fészkén ülő madarat elrejtse ellenségei szeme elől. Egész teste barna alapszínű, amelyet kisebb-nagyobb méretű, szabálytalan alakú fekete pöttyök és foltok tarkítanak. Az apró pöttyök elhelyezkedése a fejen a legsűrűbb, a mellen nagyobbak és ritkásabbak lesznek, majd a test hátsó része felé egyre nagyobb foltokká növekednek, ami főleg a szárnyat nyugalmi helyzetben betakaró, nagy tollakon figyelhető meg. Feje tetején egy, a nyak közepéig lehúzódó fekete sáv, valamint egy szem környéki, szintén fekete, vékony sáv, az ún. szemcsík is található. Csőre sárgásbarna, kisebb-nagyobb lilásfekete foltokkal. Kormánytollai a tojónak is világosak, de kevésbé feltűnőek, mint a gácséron. Szárnya a híméhez hasonlóan kívül barnásszürke, belül sárgásfehér, és mindkét nem szárnyának külső részén, középtájon, fémesen csillogó, kék színű szárnytükör van, melyet két oldalát fehér vonal szegélyezi. Úszóhártyás lábuk egyformán narancssárga. A kiskacsák alapszíne zöldessárga, hátuk, fejük teteje fekete, anyjukhoz hasonlóan szemcsíkot viselnek, csőrük és lábuk lilásfekete. Ez a színezet remekül elrejti őket a parti iszapos talajon, nádasban, vízinövények kusza, árnyékos sűrűjében. Pehelytollazatukat körülbelül két hétig tartják meg, majd lassan elkezdi őket kiverni a toll, először az oldalukon, a szárny alatt, majd a hasukon,utána a hátukon, farkukon, fejükön. Legvégül fejlődik ki a toll a szárnyaikon. Fiatalkori ruhájuk anyjukénak szinte tökéletes mása. A tojóké ezután már nem is változik túl sokat, csak lábuk és csőrük válik a felnőtt tojókéhoz hasonló színűvé, a gácséroké azonban szép lassan fakulásnak indul: sötétedni kezd a hátuk, farkuk, mellük, szürkülni oldaluk és hasuk, fejükön megjelennek az első zöld tollak, majd nyár végére, ősz elejére lezajlik a teljes vedlésük, és felöltik első násztollazatukat, amely ekkor a legszínpompásabb (az idősebb gácsérok tollazata ugyanis évről évre jobban elveszti fényét). Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt. Nem tud teljesen a víz alá bukni, ezért a madár hátsó része kiemelkedik a vízből. Az állomány egy része áttelel, másik része vonuló. Vadászható vízivad. A legidősebb ismert tőkés réce 29 évet élt. Az ivarérettséget egyéves korban éri el. Fészkelőhelyben nem válogatós, földre rakja növényi részekből és pehelytollakból készített fészkét. Sokszor már március elején elkezdi rakni 9-13 tojásból álló fészekalját, melyen 22-28 napig kotlik. A tojások zöldes színűek. Magyarországon nem védett. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page