Normál kép: 1264088163.jpg   Méret: 770x1055 Színmélység: 24bit Felbontás: 96dpi
Nagy kép: 1264088163_nagykep.jpg   Méret: 1010x1384 Színmélység: 24bit Felbontás: 96dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A képen egy fiatal hím veréb látható, a hidegtől felborzolt tollakkal, Kállón.

Ismertető szöveg: A mezei veréb (Passer montanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj. Élőhelye a magas északot leszámítva egész Európa, egész Szibéria Japánig és Kínáig, továbbá valószínűleg Észak-Afrika is. Közép- és Délnyugat-Ázsiában, Indiában, Szumátra, Jáva, Borneó és Tajvan szigetén különböző alfajokban fordul elő. Szabad mezők, lomberdők lakója. Az emberi lakások környékét leginkább csak télen keresi föl. Eredeti elterjedési területén kívül a következő területekre betelepítették: Fülöp-szigetek, Mariana-szigetek, Kis-Szunda-szigetek, Celebesz, Ausztrália, az Egyesült Államok középső része, Malajzia keleti része és Szingapúr. Nem sikerült meghonosítani Új-Zélandon és a Bermuda-szigeteken. Hossza 12,5-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 24-38 gramm. Feje teteje, halántéka és nyakszirtje vörösbarna. Szemsávja, a szeme alatt levő sáv, hátsó fültájék-foltja, állát-torkát beborító nagy folt, fekete. Pofája és nyaka felső része fehér; hasi oldala fehéresbarnás. Vedlési időszaka június közepétől kb. novemberig tart. Az adult egyedek a fészkelést befejezve postnuptialis, a fiatalok a fészket elhagyva postjuvenilis komplett vedlést végeznek. Az elsőrendű evezők átvedlésének harmadánál kezdődnek a másod- és harmadrendű evezők, valamint a kormánytollak cseréje és közel azonos időben fejeződnek be. A másodrendű evezőkkel közel egy időben indul a faroktollak váltása. A tollazat cseréje során az egyedek mindvégig röpképesek maradnak. A hosszú vedlési időszak (közel 5 hónap) abból következik, hogy az első költés fiataljai a kirepülés után nem sokkal elkezdik vedlésüket, az öreg madarak nagyjából a második fészekalj fiataljaival vedlenek egy időben, néhány madár pedig harmadszor is költ, és pótköltés is előfordul. Így az utolsók csak ősz vége felé fejezik be vedlésüket. Egy-egy egyednek mindössze kb. 70 napra van szüksége a teljes folyamathoz hazánkban és a környező országokban, míg az északabbra (például Nagy-Britanniában)élőknek ettől kevesebbre, 60 napra, ennek oka az, hogy az északi területeken élőknek kevesebb idő áll rendelkezésre, mint délebbre élő fajtársaiknak. Különbség figyelhető meg a fiatalok és az idősebb példányok között is, előbbiek lassabban váltanak tollruhát, míg utóbbiak gyorsabban. Ősszel és télen gyommagvakkal táplálkozik. Tavasszal és nyáron hernyók és levéltetvek teszik ki az étrendjét. Nem vonuló, állandó madár. Régebben kártevőnek minősítették és irtották is, mert megdézsmálta a gabonaföldeket. Faodvakban, elvétve háztetőkön fészkel, 2-3-szor évenként, de elfoglalja a fecskefészkeket, a hasznos odúlakók részére kihelyezett mesterséges fészekodvakat is. Az első fészekalj áprilisban, a második júniusban, a harmadik pedig augusztusban teljes. Fészke gyökerekből, szénából és tollakból van magasra halmozva. Fészke kerek, melyet oldalbejáróval épít. 5-6 tojása szennyesfehér alapon sűrűen borítva szürke és szürkésbarna pontokkal és foltokkal tarkított. Rendszeres fészkelő. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft. (Forrás: Wikipédia)



A házi veréb (Passer domesticus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj. Olaszország kivételével egész Európában elterjedt, Észak-Afrikában és Ázsiában több alfaja van. Számtalan területre betelepítette az ember szerte a Földön. Mára egyike lett a legnagyobb elterjedési területű madárfajoknak. Jelenleg természetes elterjedési területén kívül a következő területeken is él: USA, Kanada, Mexikó, Guatemala, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Chile, Peru, Ecuador, Falkland-szigetek, Kuba, Bermuda-szigetek, Hawaii, Ausztrália, Norfolk-sziget, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Vanuatu, Fidzsi-szigetek, Dél-afrikai Köztársaság, Mozambik, Namíbia, Botswana, Zimbabwe, Zambia, Kenya, Szomália, Szudán, Zanzibár, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek, Mauritius, Réunion, Rodriguez-sziget, Brit Indiai-óceáni terület, Azori-szigetek, Zöld-foki-szigetek. Vannak területek, ahová viszont mindeddig nem sikerült betelepíteni, pedig történtek rá kísérletek. Ilyen területek: Jamaica, a Bahama-szigetek, Szent Ilona, Grönland, a Fülöp-szigetek, Pápua Új-Guinea és Déli-Georgia szigete. Az intenzív, ipari jellegű gazdálkodás, a fokozott vegyszerhasználat, a veszteségmentes terménybetakarítás miatt Nyugat-Európa számos országában jelentősen szűkült a faj élettere és táplálékbázisa. Hossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 24-38 gramm. A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke. Hasi oldalának egyéb alsó részei fehérek, az oldalak felé hamuszürkések. Farktollai sötétbarnák. Szeme barna, csőre fekete, de télen szürke, s csak a hegye sötétszínű; lába sárgásbarna. Többnyire magevő, egyes elméletek szerint a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra, azonban opportunista fajként bármit fogyaszthat. Utódait előszeretettel táplálja különböző gerinctelenekkel magas fehérjetartalmuk miatt. Nálunk (Európa) nem vonuló. Azonban a keleti alfajcsoport egyes alfajai (P. d. bactrianus; P. d. parkini) igen. Bár a költési időszak alatt is szociális marad, monogám faj. Mind a két nem részt vesz a fészeképítésben és az utódgondozásban. Fészkét általában az épületek különböző üregeiben helyezi el azonban, faodvakba, gólyafészkekbe, valamint ritkán fák sűrű lombjaiba is költhet. Jól tolerálja az ember jelenlétét, valószínűleg ezen tulajdonságának köszönheti széleskörű elterjedését. Amikor a házi veréb tavasszal párosodik, könnyen támad az embernek olyan benyomása, hogy a tojónak több lovagja van. Több hím udvarol hangosan egy tojónak. De a tojó elzavarja a szerelemtől beteg hímeket. A házi veréb állandó "házasságban" él. Települések házainál, kertekben, faodvakban fészkel, évenként 3-szor is költ. Fészkét szalmából, rongyokból, tollakból halmozza fel, 5-6 tojása szennyesfehér, hamuszínű pontokkal és foltokkal sűrűn borítva. A csupasz fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és további 16-18 nap múlva már el is hagyják a fészket. Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Magyarországon ma még erős állomány, több mint kétmillió pár található, de a riasztó nyugat-európai trend számunkra is figyelmeztető jel, hisz a csökkenést sokkal könnyebb megelőzni, mint visszafordítani. Magyarországon védett, eszmei értéke 1000 Ft. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page