Képaláírás: A képen egy fekete szemeslepke /Minois dryas/ látható egy Sédkender/Eupatorium cannabium/ virágján, ami egy kis fantáziával úgy néz ki mint Afrika.

Ismertető szöveg: A fekete szemeslepke (Minois dryas) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.
A fekete szemeslepke Észak-Spanyolországban, Franciaországban, Közép- és Kelet-Európában szigetszerű foltokban él. Általában ritka, de Magyarországon gyakori.
A fekete szemeslepke hímjének elülső szárnya 3 centiméter hosszú, rajta rendszerint 2 kékes magvú szemfolttal. A hátulsó szárny külső széle hullámos. A nőstény nagyobb termetű, elülső szárnya a 4 centimétert is elérheti, hátulsó szárnya erősen hullámos szélű. Az állatok felső oldala világosabb barna.
A fekete szemeslepke láprétek, források közelében levő meleg, nyirkos lejtők, mocsaras erdei rétek lakója, de száraz, napfényes erdőkben, akácosokban, fenyéreken is előfordul, 1500 méter magasságig. A fekete szemeslepke fűfélékkel táplálkozik. Repülési ideje július-augusztus között van. Hernyóidőszaka szeptembertől júniusig tart, a hernyó áttelel.
(Forrás: Wikipédia)

A sédkender vagy kenderpakóca (Eupatorium cannabinum) a fészekvirágzatúak rendjébe, a őszirózsafélék családjának Eupatorium nemzetségébe tartozó növényfaj. Népies nevei: Foghagymaszagú fű, keresztes bodza, királyné aszszony káposztája, Kunigundafű, májgyógyítófű, pakócza, paszkoncza, vízigyopár, vízikender.
Nedves talajon, folyók és tavak mentén, világos erdőkben, irtásokban gyakori évelő növény, amely 1 m magasra is megnőhet. Keresztben átellenes állású levelei tenyeresen szeldeltek, durván fűrészesek. Virágzata fészek, benne a virágok fehérek vagy rózsaszínűek, csövesek, sátorvirágzatot alkotnak. Termése kaszat, amelyen jól fejlett bóbita van.
Mivel segíti a kiválasztást, jótékonyan hat a máj és a vese működési zavaraira. Illóolaja ezenkívül növeli a szervezet általános ellenálló-képességét, az antibiotikumos kezelést általában nem igénylő vírusos fertőzésekkel (például influenza) szemben. Salaktalanító és hashajtó hatása is ismert. Hatóanyagai szeszkviterpén-laktonok (eupatoriopikrin), poliszacharidok (heteroxilán), flavonoiodok, illóolajok, mérgező pirrolizidin-alkaloidok. Hasonló hatóanyagokat tartalmaz az E. perfoliatum, a pirrolizidin-alkaloidok nélkül.
(Forrás: Wikipédia)