Normál kép: 1283354288.jpg   Méret: 770x627 Színmélység: 24bit Felbontás: 96dpi
Nagy kép: 1283354288_nagykep.jpg   Méret: 1024x834 Színmélység: 24bit Felbontás: 96dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Egy sárga viráglakó karolópók pihenget a krizantém szirmain.

Ismertető szöveg: A viráglakó karolópók (Misumena vatia) a karolópókfélék (Thomisidae) családjába tartozó pókfaj. Az északi félteke lakója, Európában Izland kivételével mindenfelé megtalálható. Napsütötte réteken, virágos kertekben, erdőszegélyeken fordul elő; kedveli az aranyvessző-fajokat (Solidago spp.). A virágokra szálló vagy lépkedő rovarok ragadozói. Mivel gyakori zsákmányállata a házi méh, ezért az egyedüli magyarországi pókfaj, amit kártevőként tartanak számon. Erős ivari dimorfizmus jellemzi őket: a nőstény 8-10 mm, a hím mindössze 3-4 mm hosszú. A fejtor és a potroh széles, kerekded, dorzoventrálisan kissé lapított. Az apró szemek a fejtor elülső peremén, két sorban állnak. A karolópókfélékre jellemző módon az első két pár láb hosszabb a harmadik és a negyedik párnál. A hímek lábai arányaiban hosszabbak, a potroh alakja elnyújtott, nem kiszélesedő, mint a nőstényeknél. A rájuk jellemző várakozó testtartásban lábait széttárja, ilyenkor elnyújtott ellipszisbe lehet alakját rajzolni. A faj színe, mintázata igen változatos lehet. Az alapszín többnyire fehér, lilás vagy szürkés erezettséggel. A fejtor szélein sötétebb sáv figyelhető meg, ami a fejtor oldalaira is lehúzódik. A potroh háti oldala leggyakrabban egyszínű, a hát és az oldal peremén gyakran piros, szakadozott sáv követi a potroh hátrafelé háromszög alakban kiszélesedő alakját. Előfordul, hogy a potroh felszínén, a középvonallal és a potrohszéllel párhuzamosan is végigfut egy halvány piros sáv. A nőstények alapszíne sárga is lehet, a mintázat akkor is hasonlóan alakul. A hímek fejtora és első két pár lába egészen sötét, akár fekete, potrohuk a fehér-sárga közötti palettán mozog, mintázatukban a piros középsáv fejlett. Színváltoztatásra képesek, ezt folyékony sárga festékanyag kiválasztásával érik el. A fehér színű virágon található pókok pigmentje mélyebb rétegekbe szállítódik, így a belső, fehér guaninnal telt mirigyek válnak láthatóvá. A sárga színre való átállás hosszabb időt vesz igénybe, mivel ilyenkor először a sárga festékanyag termelésére van szükség. A virághoz (pl. aranyvessző) alkalmazkodott színű pók emberi szemmel nehezen észrevehető. A színváltás fehérből sárgába 10-25 napig, a fordított irányba mintegy 6 napig tart. A sárga festékanyag kinureninből és 3-hidroxikinureninből áll. Virágokon élve ragadozó életmódot folytatnak, az oda szálló vagy mászó rovarokat fogyasztják. Nyár elején párzanak. A jóval kisebb méretű hímek virágról virágra mászva keresik a nőstényeket, ami nem veszélytelen, ezért gyakran látni egy vagy több lábát elvesztett hím példányt. Ha megtalálja a nőstényt, a feje fölött a potrohához (opisthosoma) mászva, tapogatólábait (pedipalpus) beillesztve megtermékenyíti a nőstényt. A selymes kokonokat a virágtól távol rejti el. A kis pókok őszre elérik az 5 mm-es méretet, a telet a talajon töltik. Utolsó vedlésük a következő év májusában van. (Forrás: Wikipédia)



A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) a margarétafélékkel rokon, a fészkesek (Asteraceae, avagy Compositae) családjába tartozó, több mint kétszáz fajt számláló, ázsiai eredetű növénynemzetség. Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent. Krizantémok az ősz utolsó virágai, de számos, korábban (akár májusban is) nyíló változatuk is ismert. Ősei Dél-Európától Dél-Ázsiáig éltek, illetve élnek, mert a vad fajok továbbra is sokfelé megtalálhatók. Legelőnyösebben a mediterrán éghajlati övben termeszthetők. Rendkívül víz- és páraigényes, de sótűrő növény. Gyökerei a talaj felső 20-30 cm-ét hálózzák be. A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak. Mivel fagyérzékenyek, nálunk a félcserjék nem terjedtek el. A túlzott meleget sem kedveli; a 30 °C feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták jellemzően októberben virágoznak, de takarással ez novemberig kitolható. Ebből adódóan az őszi krizantémok ún. "rövidnappalos" növények, azaz virágzásukhoz napi 13-14 óra sötétre van szükség. Már az ókorban jelentős kultusza volt; a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több, mint 5000 változata ismert. Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas magas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágzat szerint létezik egyszerű, anemone és telt forma, ezeken belül pedig pompon, gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, margaréta típusú és számos egyéb. Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére. A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page