Normál kép: 1282812565.jpg   Méret: 770x515 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1282812565_nagykep.jpg   Méret: 3071x2055 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Nappali pávaszemes lepke. A szárnyait díszítő "szemek", olyanok, mint a lesben álló macskáé, a legbátrabb madarat is elriasztják.

Ismertető szöveg: A nappali pávaszem (Inachis io) a rovarok (Insecta) osztályába a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a főlepkék (Nymphalidae) családjába tartozó faj. A legismertebb európai nappali lepkék közé tartozik. Nincsenek alfajai. A nappali pávaszem elterjedési területe egész Európa, a 60. szélességi fokig. Kréta kivételével a Földközi-tenger valamennyi nagyobb szigetén is előfordul. A legtávolabbi északon, valamint Észak-Afrikában hiányzik. Tavasztól őszig gyakori. Áttelelő faj. Míg a hím elülső szárnya mintegy 3 centiméter hosszú, a nőstényé többnyire valamivel nagyobb. Szárnyainak alapszíne különleges, vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, melyen magva kék színű. Szárnyai csipkés-fogas szélűek. A lepke más fajokkal összetéveszthetetlen. Csaknem egész évben látni, rendszerint 2 nemzedékes. Parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken ma még nagyon gyakori. A hegyvidékeken 2500 méter magasságig felhatol. A városokban is találkozunk vele. Nem tartozik a vándorlepkék közé, de néhány példánya ősszel és tavasszal jelentős távolságokra elkóborol. Szívesen száll a bogáncs- és aszatfélék virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. A kertekben igen kedveli a nyári orgonát. A lepkék barlangokban, padlásokon, pincékben telelnek át, és már kora tavasszal megjelennek. A nőstény a petéit általában csalánra rakja. A hernyók társasan élnek, gyakran a csúcslevelekre szőtt közös szövedékben. Kb. 150 hernyó él együtt a bábozódásig, de egy-egy nagy csalánosban akár 100 fészekre is bukkanhatunk. Utolsó vedlésük előtt a hernyók szétszélednek, és védett helyre húzódnak bebábozódni. (Forrás: Wikipédia)



A rézvirág (Zinnia elegans) vagy legényrózsa valaha a kertek egyik fő lakója volt, de ma már egyre kevesebb helyen ültetik. A rézvirág a fészkes virágúak családjából származik, eredeti élőhelye Mexikó. Hajtásai elágazók, molyhosak vagy csupaszok. Levelei ép szélűek, és átellenes állásúak. Hazánkban a nemzetség legismertebb tagja a zinnia elegans, amely akár egy méter magasra is megnőhet, és színvilága lenyűgöző. A virág átmérője elérheti a 10-12 cm-t is, csoportosan ültetve a legmutatósabb. Már június elejétől nyílnak a sokszínű virágok, és egészen az ősz végéig folyamatosan hozzák a virágokat. A virágok fehér, rózsaszín, sárga, piros, cseresznyepiros, és halványlila színben is nyílhatnak kertünkben. Szaporítani legkönnyebb magvetéssel, amelyeket május elején vessünk állandó helyre. Majd ősszel a magokat gyűjtsük be újra így minden évben nyílnak kertünkben a legényrózsák. Mivel kedveli a napos kerteket, így jól viseli hazánk szélsőséges nyári időjárást legyen szó tűző napról vagy épp esős hétről. Cserepes virágként is nevelhetjük, akár egy szép dézsába ültetve, nyáron vágott virágként is kitűnő a vázába. (Forrás: viragcenter.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page