Ismertető szöveg: Az enyves zsálya (Salvia glutinosa) az árvacsalánfélék családjába tartozik. Nagy termetű, 50-100 cm magas évelő növény. Szára felálló, négyszögletes, serteszőrös. Levelei keresztben átellenesek, hosszú nyelűek, különösen az alsók. Tojásdad levelének a válla dárda alakú, csúcsa kihegyezett, széle fűrészes. A levél felső oldala, a fonák érhálózata és a levélnyél finoman szőrös. A növények júliusban és augusztusban virágoznak. A hajtáscsúcson fejlődő 15-25 cm hosszú virágzat bugás örvök sorozatából áll. Egy-egy örvöt általában 5-6 virág alkot, tövükben két kis lándzsás murvalevél áll. A virágzatban a serteszőrök mellett enyves, ragadós váladékot képző mirigyszőrök is vannak. A "glutinosa" név latin szó, enyveset jelent, a magyar nevéhez hasonlóan (gluten-inis = enyv). A virágzat érintésre a kezünkhöz tapad. A virágok kétoldalian részarányosak, kétajkúak, feltűnően nagyok, hosszuk 3,5-4 cm. A virágtakaró levelek 5 tagúak. A 10-15 mm hosszú, harang alakúan kiszélesedő csésze is kétajkú, az alsó ajka kissé hosszabb, két hegyes csúcsú. A halványsárga színű párta finoman, vörösesbarnán pontozott, oldalról összenyomott. Felső ajka boltozatosan görbült, 2 sziromlevélből nőtt össze, az alsó ajak 3 lebenyéből a középső feltűnően nagy és erősen lefelé hajlik. Az ajakosakra jellemző 4 porzószálból csupán a 2 alsó maradt meg a Salvia-fajokon, de azok is különlegesen alakultak a jobb megporzás érdekében. A két portokfelet összekötő "csatló" egy oldala erősen megnyúlt és a végén megmaradt az egyik portokfél (theca). A csatló másik oldalából jóval rövidebb nyúlvány képződik, melynek a vége kiszélesedve, ún. "billentyűvé" alakul. A rövid porzószállal a billentyű közelében alátámasztott görbült csatló kétkarú emelőként működik. Amikor egy rovar a csatló billentyűjét szájszervével megnyomja, a hosszú csatló lehajlik és a rajta levő portok a rovar hátához csapódik, miáltal a virágpor is ráhull. Ezt a mozgást egy fűszál segítségével is létrehozhatjuk! A virágban először a porzók érnek meg (proterandrikus virág), ekkor az éretlen termő még még nem kész a megtermékenyítésre. Amikor a termő is megérett a kétágú bibeszál lejjebb hajlik és így érintkezésbe kerülhet a virágba behatoló, virágport szállító rovarok hátával. Ez a megoldás lehetővé teszi az idegen megporzást. A magház 2 felső állású termőlevélből alakul és belőle 4 makkocskatermés fejlődik. Az enyves zsálya levelét sebkezelésre használták, drogját "Salvia glutinosae folium" néven ismerték. A Salvia-fajok között több gyógynövény is előfordul, ezért kapták a Salvia nemzetségnevet, ugyanis a "salvus" latin szó jelentése: "egészséges, sértetlen, megmentett", ami a növény gyógyhatásának köszönhető. Az enyves zsálya előnyben részesíti a laza, nyirkos, humuszos talajokat, inkább mészkedvelő. Jó termőhelyei a viszonylag árnyas, nedves erdők, mint pl. a gyertyánosok, bükkösök, szurdok-és ligeterdők. A középhegységekben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön ritkább, főleg a domb-és hegyvidékeken él. Európai faj, mely a mediterrán és a kontinentális tájak felé terjed. (Forrás: fireiris.wordpress.com)