Képaláírás: Körtefa részlete.

Ismertető szöveg: A körte (Pyrus) a rózsavirágúak közé tartozó növénynemzetség; számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. "Körte" alatt a fán kívül a nemes körte gyümölcsét szoktuk érteni. A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű. A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2-12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a ‒25 °C - ‒40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. ‒15 °C-ig viselik el. Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2-4 cm átmérőjűek. A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés, a vad fajoknál 1-4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed. Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló. Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik. (Forrás: Wikipédia) A Clapp kedveltje körte augusztus első hetében szüretelhető, 1-2 hónapig tárolható. Középnagy gyümölcsének tömege 180-220gr. Szabályos körte alakú. Gyümölcshéja éretten szalmasárga, napos oldalon 40-50%-ban pirossal fedett. Húsa fehér színű, olvadó, bőlevű, illatos. Elsősorban friss fogyasztásra való, de szép fehér húsa miatt feldolgozásra is kiválóan alkalmas. Középkorán fordul termőre. Hazánk szélsőséges téli hőmérséklet ingadozását jól tűri. Termőre fordítását lekötözéssel gyorsítani lehet. (Forrás: tuja.hu)