Ismertető szöveg: A párlófű (Agrimonia) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség. Virágzatuk sárga szirmú virágok alkotta füzér, csészeleveleik alatt horgas csúcsú serték vannak. Az érett terméseket vadállatok terjesztik, melyeknek szőrébe a serték beleakadnak. Évelők. A közönséges párlófű 15-100 cm magas évelő. Egyéb elnevezései: apróbojtorján, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Európa szerte elterjedt növény, a napos, száraz helyeket: mezőket, út és erdőszéleket kedveli. Egy ógörög monda szerint Mithridatész Eupator király fedezte fel a növény gyógyhatását, latin neve innen származik. Már az ókori Egyiptomban ismert és tisztelt növény, egészen a középkorig tisztelték mágikus erejét. Levelei összetettek, páratlanul szárnyaltak. Az aranysárga szirmok rendszerint ép csúcsúak, a vacokkehely majdnem a tövéig barázdált. A szár szőrzete hosszabb és rövidebb szőrökből áll. Júniustól októberig virágzik. A drogot (Agrimoniae herba) a növény szárított virágos, föld feletti része szolgáltatja. Jellegzetes, enyhe szaga és összehúzó, kesernyés íze van. Tartalomanyagai: fő hatóanyaga a cserzőanyag (10%), valamint kovasav (10-12%), továbbá flavonoidok, keserűanyagok, nyálka és illóolaj. Gyógytulajdonságai: összehúzó, epeműködést szabályzó és epehajtó, étvágyjavító, vizelethajtó, antibiotikus hatású és gyulladásgátló. Gyógyászati felhasználásai: belsőleg vastagbélgyulladás, hasmenés esetében alkalmazzák, amikor is négyóránként kell itatni a beteggel teát. Fertőző hasmenésnél is igen hatékony, mivel helyileg úgy hat, mint az antibiotikum. Gyulladásnál mérsékli a gyulladást és egyben a kórokozókra is hat. Gyomorfekélynél is nagyon hatásos. Összehúzó hatása miatt és gyógyító alkotórészei révén egyike a legértékesebb gyógynövényeinknek. (Forrás: Wikipédia)