Ismertető szöveg: A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4-8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2-3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében. Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima. Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. (Forrás: Wikipédia)