Ismertető szöveg: Az alkörmös (Phytolacca americana L. Phytolaccaceae) más néven amerikai karmazsinbogyó, berzseny vérfürt, festőbogyó, festőszőlő. Termését külföldön a bor színezésére használják, nálunk díszként ültetik. Az alkörmösfélék családjában, a fáktól kezdve a cserjéken át a fűneműekig, szinte mindenféle formájú növényfaj megtalálható. Elterjedésük a trópusi-szubtrópusi éghajlaton a leggyakoribb, néhány fajuk, így az alkörmös is, alkalmazkodik a mediterrán, sőt a kontinentális éghajlathoz. Őshazája Amerika trópusain keresendő, kismértékben Afrikában is elterjedt már. Évelő növény. Főgyökere már az első évben erősen megvastagodik, gyorsan kialakul a vastag, répaszerű gyökértörzs, ősszel a gyökérnyak átmérője elérheti a 8-10 cm-t. Közvetlenül a föld felszíne alatt már megjelennek rajta az oldalgyökerek. A számtalan oldalgyökér több méteres talajréteget átsző. A rendkívül fejlett gyökérrendszer 3-3,5 m magasra megnövő föld feletti részt tart el. A hengeres szárak a gyökérnyakból 5-7-esével ágaznak el, majd újabb elágazásokkal dúsan beborítják a talajfelszínt. A teljesen beárnyékolt elágazások és a szárak alsó oldala zöld, a fénynek kitett szárrészek liláspirosak. A levelek szórt állásúak. Buja növekedésére jellemző, hogy szinte minden felső levélhónaljból rövid oldalhajtás indul ki. A levelek tojásdadlándzsásak, kihegyezettek, ép szélűek, kopaszok, mattzöld színűek. A levelekben és főleg a gyökerekben kalcium-oxalát tűk találhatók. A levelekkel átellenesen kiinduló virágzati kocsány valójában áltengelyes elágazású szár, az elvirágzás után többszörösére megnyúlik. Virágzata dús, tömött, hengeres, nyúlánk fürt. A virágok piroslók vagy fehérek, sugaras szimmetriájúak, 5 tagúak. Júniustól októberig folyamatosan virágzik. Fénylő zöld színű bogyótermése beérés után fénylő fekete lesz. Egy-egy felsőállású magházból kialakult termésben tíz lapos, fekete makkocska fejlődik. (Forrás: terebess.hu)