Ismertető szöveg: Feleki Rezső az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem zsinagógájának egykori főkántora és tanára. Tanult énekművész volt. Jóbarátja, Ernster Dezső, a világhírű operaénekes tanácsára német operaszínpadokon kezdte el működését, az 1920-as években. Az operaszínpadon mégsem tudott érvényesülni, mert az operaelőadásokkal járó feszültséggel nem tudott megbirkózni.Visszatért Budapestre, dalénekléssel foglalkozott és hangversenyeken is fellépett. 1927-ben a Dohány utcai zsinagóga másodkántorának nevezték ki. Ebben a minőségben szerezte meg judaisztikai tudását, kiválóan olvasott Tórát és elsajátította a hétköznapok, szombatok és az ünnepek zenei liturgiáját. A II.Világháború után a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola énektanáraként fiatal énekeseket nevelt.Egyik leghíresebb növendéke Kelen Péter, a Magyar Állami Operaház művésze. Rövid ideig a Honvéd Művészegyüttes Férfikarának szólistája volt. Scheiber Sándor - az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója - a zsinagóga kántorának kérte fel. Ezt a funkciót és énektanári működését 1981-ig - haláláig - töltötte be. (Forrás: or-zse.hu)

Gáspár Anni festő. 1916-17: a Fővárosi Iparrajziskolában tanult. Huszonöt évi irodai munka után 1943-44-ben Bernáth Aurél korrigálta munkáit az örkényi Strasser szabadiskolában. 1948-49: az Elektromos Művek szabadiskolájában tanult, mestere: Börzsönyi Kollarits Ferenc és Novotny Emil Róbert; tanult Breznay Józseftől is. 1949-től állított ki. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott az I. Magyar Nemzeti Kiállításon Készülődés május 1-jére és Füttyös kalauznő c. képeire. Portréit, életképeit, csendéleteit, szobabelsőit leíró-elbeszélő előadásmód jellemzi. Említett - szelíd és szolid, kismesteri szintű, tisztesen megfestett - képeitől függetlenül a szocreál fogalmával azonosítják festészetét. (Forrás: artportal.hu)