Normál kép: Bacsalmas_cimere.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: Bacsalmas_cimere_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Bácsalmás (németül: Almasch, horvátul: Aljmaš) város a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, a Bácsalmási kistérségben. A város "Felsőbácska kapuja". Bácsalmás az Alföldön, a Duna-Tisza köze és a megye déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. A megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 120 km-re található. Szomszédos települések: Tataháza, Bácsbokod, Madaras, Bácsszőlős, Kunbaja, Mélykút, Bajmok (Vajdaság, Szerbia). Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm). A régészeti leletek tanúsága szerint a környék az avar kor óta lakott. A település csak a Rákóczi-féle szabadságharc után kezdett véglegesen kialakulni, horvát, magyar és szlovák lakosokkal. 1735-ben Felső-Almás néven szerepel. A XVIII. század végén német telepesek érkeztek a községbe. 1808-ban mezővárosi rangot kapott. 1848-ban követválasztó központként Vörösmarty Mihályt választotta országgyűlési képviselőjévé. Bár 1871-ben elvesztette mezővárosi címét, de Bácsalmás (amely nevet 1904-ben véglegesítették) 1873-tól járási székhely volt. Az I. világháború után, 1921-ig a környék szerb katonai megszállás alatt volt. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page