Képaláírás: Új köztemető: 28-1/a-45/46 [szobrász: Csorba Géza, 1944]

Ismertető szöveg: Fáy Lóránt festő, grafikus, szobrász. Tisztviselői családban született. Középiskolai tanulmányait az V. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte 1916-1924-ig. Tehetsége már ekkor bontakozott, akvarelleket készített a Tabánban, majd még ötödikes gimnazista korában eljárt Aczél Henrik műtermébe, ahol a restaurálás folyamatával és iparművészettel ismerkedett. Főigazgatói engedéllyel hatodikos korában Réti István (1872-1945) szabadrajz-iskolájába járt, modell után szénrajzokat készített. Érettségi után közgazdasági egyetemre ment, de két év múltán a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be. Az 1926/1927 - 1932/1933-as tanévekben szerepel a hallgatói névjegyzékben. Tehetségére már a főiskolán felfigyelt mestere Csók István, akinek harmadévesként tanársegéde lett, s az Epreskertben külön műtermet bérelt. 1930-1932-ig már mint végzett képzőművész a főiskolán maradt állásban, elvégezte a tanári szakot is. 1930-ban Olaszországba, 1937-ben Párizsba utazott. 1938-tól a makói gimnáziumban a tanulók képzőművészeti adottságának fejlesztését szolgálta a rendkívüli rajz, amelyet művésztanárok oktattak, így Fáy Lóránt is, aki óraadó helyettes tanárként tanított két éven át. (Kamotsay István, a későbbi szobrászművész is tanítványa volt.) Ezután Kispestre helyezték, majd 1940 őszétől a pesti Deák Ferenc Gimnáziumban tanított művészeti és mértani rajzot, továbbá művészettörténetet, de számtant, ábrázoló geometriát, szépírást, sőt testnevelést is. 1934-ben az Ernst Múzeumban rendezték meg első önálló gyűjteményes kiállítását. 1935-ben az Amerikai Egyesült Államokban az International School of Arts vándorkiállításán 9 képe vett részt. A Budapestre 1945. január 15-én ledobott angol láncos-bomba okozta tragikus halálát, életműve is nagyrészt elpusztult. Sírja a budapesti Új köztemetőben található, síremlékét Csorba Géza készítette. 1971-ben, a Magyar Nemzeti Galéria által rendezett emlékkiállításán tájképi és figurális kompozícióin kívül kisplasztikái is szerepeltek. Virtuóz rajzkészség volt rá jellemző. Tollrajzain, grafikáin a műértők japán hatást fedeztek fel. Tájképein és figurális kompozícióin a korabeli műkritika szerint Csontváry Kosztka Tivadar és Berény Róbert művészi látásmódja volt érezhető. A főiskolai évek után szobrokat is mintázott. Munkáit maga öntötte gipszbe vagy műkőbe. Posztimpresszionista alkotásaiból a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a makói múzeum is őriz műveket. (Forrás: Wikipédia)