Képaláírás: Farkasréti temető: 30/3-1-3

Ismertető szöveg: Terták Elemér műkorcsolyázó, világbajnoki és kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes, kétszeres főiskolai világbajnok, háromszoros magyar bajnok; sportíró, sportvezető, nemzetközi versenybíró, a Magyar Korcsolyázó Szövetség alelnöke. 1926-tól a Budapesti Korcsolyázó Egylet műkorcsolyázója volt. Egyéni műkorcsolyázásban ért el jelentős eredményeket. 1934-től szerepelt a magyar válogatottban. Ugyanebben az évben az innsbrucki Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. A magyar csapat tagja volt az 1936. évi téli olimpián. 1937-ben a bécsi világbajnokságon és a prágai Európa-bajnokságon is bronzérmes lett. 1939-ben, második főiskolai világbajnoki címének megszerzése után visszavonult. 1940-ben a budapesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1945-től 1950-ig a Magyar Országos Korcsolya Szövetség alelnöke, egyúttal 1945-től 1952-ig a Csepeli Vasas szakosztályvezetője volt. Jelentős szerepet játszott a magyar műkorcsolya sport második világháború utáni ujjászervezésében. 1947-től nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett. 1951-től tagja lett a Nemzetközi Korcsolya Szövetség (ISU) technikai bizottságának, 1957-től elnökségének. 1963-ban a Testnevelési Főiskolán korcsolya szakedzői oklevelet szerzett, 1960-tól a főiskola műkorcsolya edzői tanfolyamait vezette. 1979-ben Jaross Pállal a műkorcsolya-eredményszámítás új módszerét dolgozta ki. 1988-ban lemondott a nemzetközi szövetségben betöltött tisztségéről. Ugyanettől az évtől a Testnevelési Főiskola címzetes egyetemi docense lett. 1993-ban a Magyar Olimpiai Bizottság érdemérmével tüntették ki. (Forrás: Wikipédia)