Képaláírás: Farkasréti temető: 33/3-2-40 [szobrász Szöllősi Endre]

Ismertető szöveg: Szöllősi Endre szobrász. Podolini Volkmann Artúr, Szőnyi István, Aba Novák Vilmos és Gallé Tibor, szabadiskolájában tanult, szobrászati előtanulmányokat folytatott Kallós Edénél, majd Goldman Györggyel, Vilt Tiborral, Bokros Birman Dezsővel dolgozott együtt. 1933: Szinyei Társaság Fiatalok Kiállítása, kitüntető elismerés. 1920 körül a Pedagógiai Szeminárium gyermekművész-kiállításán szerepelt először műveivel. A művésztársaival bérelt budapesti Vasvári Pál utcai műteremben indult meg 1932-ben a Szocialista Képzőművészek Csoportjának szervezése, Szöllősi részt vett a csoport kiállításain. Sokoldalú művész volt. Művészete a görög klasszikus plasztikai hagyomány jegyében formálódott, amelyet a szecesszió és az expresszionizmus áramlata érintett meg. Szobrászatára kezdetben Bokros Birman Dezső alkotásai hatottak (Rohanó, 1933; Lesújtó, 1933; Köszöntő, 1933), később megtalálta egyéni szobrászi stílusát, amely a kiemelkedő jelentőségű portrékon (Teréz-arcmás, 1939; Apám, 1941), az 1947-ben született figurákon (Oligó; Púpos akt; Kiáltó), a plaketteken (Gyász, 1936; Táncosnő, 1936) és a művészetének központi problematikájává váló állatszobrokon (Majszoló majom, 1942, Bölény, 1942) figyelhető meg. A hagyatékában javarészt gipszben fennmaradt kisplasztikák mellett főként díszítő jellegű kompozíciókat, állatszobrokat valósíthatott meg monumentális méretben. A körplasztikák, a domborművek, a plakettek mellett jelentős a szobrászatát kísérő rajzművészete is. (Forrás: artportal.hu)