Képaláírás: Farkasréti temető: Hv27-10-15

Ismertető szöveg: Ottlik Géza író, műfordító, József Attila-díjas (1981), Kossuth-díjas (1985), Szép Ernő-díjas (1988), Örkény-díjas (1990). Középiskolai tanulmányait a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreáliskolában kezdte, Budapesten folytatta a Bocskai István katonai főreáliskolában. Itt érettségizett 1930-ban. A budapesti tudományegyetem természettudományi karán matematika-fizika szakon Fejér Lipót tanítványaként szerzett abszolutóriumot. Első elbeszélése (Egyedül) a Napkeleten jelent meg 1931-ben. Dolgozott a Magyar Rádió irodalmi osztályán. A Rádió irodalmi rovatáról tanulmánya jelent meg: Magyar Rádió vagy Európai Rádió. Egy műsorszóró terve (Magy. Szemle, 1935. m. sz.). Rendszeresen 1939-től írt novellákat, könyv- és színikritikákat a Nyugatban, a Tükörben, az Ezüstkorban, a Magyar Csillagban. Fordításában tűzte műsorra 1937-ben a Nemzeti Színház O'Neill Amerikai Elektra c. drámáját. 1945-1946-ban rövid ideig a Magyar Rádió dramaturgja volt. Huszonöt év magyar irodalma címmel húsz előadásból álló sorozata hangzott el a rádióban. Írásai az Új Idők, a Magyarok, a Válasz és az Újhold c. folyóiratokban jelentek meg, megszüntetésük után a Vigilia közölte cikkeit. Angol, amerikai, német, francia írók regényeit fordította magyarra. 1960 őszén kitűnő fordításaiért az angol kormány meghívására Londonban volt tanulmányúton. 1957-től több kiadásban jelentek meg novellái, esszéi, kisregényei. A Hajnali háztetők c. kisregényéből játékfilm készült (1988). A magyar prózairodalom egyik legjelentősebb személyisége volt. Nevét századunk magyar és világirodalmában az Iskola a határon c. regénye örökítette meg. A regény rádióváltozata a Kossuth Rádióban sorozatban hangzott el 1992. ápr.-tól. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)