Képaláírás: Farkasréti temető: 6/18-1-37

Ismertető szöveg: Lőrincze Lajos nyelvész, tanár. Kutatási területét a névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés képezte. Társzerzője volt a Nyelvművelő kézikönyvnek és A magyar nyelvjárások atlaszának. Szülőfalujának református elemi iskolájában végezte tanulmányait, majd a Pápai Református Kollégiumba került, itt érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott, 1941-ben szerzett magyar-német szakos középiskolai tanári diplomát Eötvös kollégistaként. 1941-től a Magyarságtudományi Intézetben kapott tanársegédi állást. 1943-1945 között a Pápai Református Kollégiumban, 1946-1948-ig a Kelet-európai Tudományos Intézetben tanított. 1949-től az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett, 1952-ben érte el a kandidátusi tudományos fokozatot, később c. egyetemi docensi címet kapott. 1959-től osztályvezetői, majd helyettes igazgatói kinevezést nyert a munkahelyén, 1971-től tanácsadói tisztet töltött be. 1985-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is részt vett a tudományos közéletben és a nyelvművelésben. 1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította meg a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorát, majd 1979-től a műsor szerkesztőbizottságának elnöke lett. A Nyelvtudományi Társaság alelnöke volt 1953-tól, ezen belül a magyar szakosztály elnöke. 1954-től a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője lett; az MTA lapja különszámmal emlékezett meg róla születésének 90. évfordulója alkalmából. Széles körben ismertté tette nevét a Magyar Televízióban készített nyelvművelő műsora. Nevéhez fűződik a Magyar Televízió első telefonos műsora Tessék kérdezni - a nyelvész válaszol címmel, műsorvezetője volt ennek az adásnak. 1972-től szerkesztőbizottsági tag a Nyelvünk és Kultúránk c. szakfolyóiratnál, 1979-től főszerkesztője az Édes anyanyelvünk c. folyóiratnak, közben a Magyarok Világszövetségének is elnökségi tagjává választották. Társalapítója a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának (ismertebb nevén az Anyanyelvi Konferencia, 1970). Szentgálon, szülőfalujában emlékház, emléktábla, dombormű őrzi emlékezetét, a falu iskoláját is híres szülöttéről nevezték el. (Forrás: Wikipédia)