Képaláírás: Farkasréti temető: 60/8-1-630

Ismertető szöveg: Kulin György csillagász. A budapesti tudományegyetemen 1932-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Utána évekig állástalan. 1935-ben a Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Intézetbe került, előbb a pontos idő szolgálatot látta el, majd kisbolygókutatással és pályaszámítással foglalkozott. Közel száz kisbolygót fedezett fel. Naprendszerünkben 12 égitestnek ő adott nevet. Az ő nevét viseli az a két üstökös, melyek a csillagászattörténetben az első m. felfedezésű üstökösök. 1943-ban megszervezte a Természettudományi Társulatban az amatőrcsillagászati szakosztályt. A II. világháború után létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet. Az 1947-ben létesített első népi csillagvizsgáló, az Uránia vezetője lett. Az Urániában folyó rendezvényeken tudósok, írók, képzőművészek vettek részt (Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Medgyesy Ferenc stb.). 1949-1953-ban Újpesten volt tanár. Tanári munkája közben kitanulta a gyakorlati optika műfogásait. 1953-tól nyugdíjazásáig az Uránia igazgatója volt. 1954-ben létrehozta az Uránia optikai és távcsőépítési műhelyét. Irányításával több tízezer távcső és távcsőoptika készült. Állandó levelezésben állt az amatőr csillagászokkal. Kezdeményezésére alakultak előbb Szentendrén, majd az ország vidékein a bemutató csillagvizsgálók. 1963- ban megalakította a Csillagászat Baráti Körét. Haláláig tagja volt az Élet és Tudomány c. folyóirat szerkesztőbizottságának. Számtalan ismeretterjesztő cikk, lexikoncikk szerzője volt. Szerk. Róka Gedeonnal a Csillagászati Kisenciklopédiát (1969). Tudományos- fantasztikus regényeket írt Qu. G. Lynn álnév alatt. SZOT-díjjal tüntették ki (1973). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)