Képaláírás: Farkasréti temető: 7/8-1-862

Ismertető szöveg: Csák Ibolya, Kádár Lajosné atléta, olimpiai bajnok magasugró. 1929-től az NTE (Nemzeti Torna Egylet) tornásza volt, majd átlépett az egyesület 1932-ben megalakított atlétika szakosztályába. Magasugrásban és távolugrásban is versenyzett, de nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket magasugrásban ért el. Újszerű technikával ugrott, az elsők között alkalmazta a fékező kitámasztást és az ugrás síkjára merőleges ollót. 1935-ben 156 centiméteres legjobb eredményével a világranglista ötödik helyezettje volt. Az 1936-os berlini olimpiai játékokon nagyon szoros küzdelemben győzött. Három atléta ugrotta át a 160 cm-es magasságot, de a 162 cm egyiküknek sem sikerült, ezért kaptak egy negyedik lehetőséget is. Hármuk közül csak neki sikerült ezt a magasságot átvinnie, ezzel ő lett a magyar női atlétika első olimpiai bajnoka. 1938-ban, Bécsben Európa-bajnoki címet nyert, miután az eredeti nyertesről, a német Dora Ratjenről kiderült, hogy valójában férfi. Az itt elért Európa-csúcsa csak egy centiméterrel maradt el a világrekordtól, és huszonnégy évig magyar rekord maradt. 1933 és 1939 között kilenc magyar bajnoki címet szerzett, ebből kettőt távolugrásból. Pályafutása alatt összesen nyolcszor javította meg a női magasugrás magyar rekordját (összesen 15 centimétert javított a rekordon), ő az első magyar női atléta, aki túlugrotta a 160 centimétert. 1939-ben visszavonult az aktív sportolástól. Távolugrásban is volt magyar csúcstartó. 1936 és 1970 között a Magyar Pénzjegynyomda Rt-nél dolgozott. 1990-ben az újjáalakult Nemzeti Torna Egylet tiszteletbeli elnökévé választották. (Forrás: Wikipédia)