Képaláírás: Farkasréti temető: 25/I-1-52

Ismertető szöveg: Bulla Elma Kossuth-díjas (1956) magyar színésznő, érdemes (1954) és kiváló művész (1960). Pozsonyban szülei (Bulla Antal és kisrákói és biszticskai Lehoczky Elma) beíratták a Bérczy-féle tánciskolába, édesanyja pedig a helyi szlovák színház prímabalerinájához, az orosz származású Aubrichtovához íratta be különórákra. Tehetségére hamar felfigyeltek, hat esztendős korában a tánciskola önálló matinét rendezett számára. Viscoussi olasz balettmester külföldi turnéra vitte a csodagyereket. 1923 és 1925 Munczi Bulla művésznéven járta Európát. Amikor fellépett a bécsi Józsefvárosi Színházban (Josefstadt színház), látta Max Reinhardt, aki beszélt szüleivel és átvette a tanítását. A színjátszás alapismereteit Margarethe Forbes-től tanulta, aki korábban Darvas Lilit is tanította. Tizenhárom évesen már Puckot játszott németül a Szentivánéji álomban. Bárdos Artúr 1934-ben hazahívta, 1935 elején már a Belvárosi Színházban debütál, Meller Rózsi "Vallomás" című darabjában. "Hittel írom le azonban, hogy pályámon hasonló európai értékkel, hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönséget hordozza..." - írta alakításáról Kosztolányi Dezső. A "Vallomás" előadásai közben folyton berekedt, orvoshoz fordult és a svábhegyi szanatóriumban beleszeretett kezelőorvosába, dr. Nagy Endrébe. A Mátyás templomban 1936-ban megesküdtek. Budán az Endresz György utca 4/b szám alatt vettek közös otthont. Nagy professzor kezelte az akkor már Londonban élő Korda testvéreket is és sokat azon színészek közül, akik Kordák filmjeiben játszottak. A házasság azonban nem volt tartós, Bulla Elma később Fendrik Ferenc zalaegerszegi író, drámaíró felesége lett. George Bernard Shaw darabjában 1936-ban eljátszotta Johanna szerepét és ezzel felnőtt színészként is berobbant a magyar színművészet élvonalába. Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Vámbéry Rusztem és mások lelkendezve írtak alakításáról. Ugyanebben az évben játszotta el a "Vallomás" filmváltozata ("Én voltam") főszerepét, többek közt Csortos Gyulával együtt szerepelve. 1938-ban a Vígszínházhoz szerződött. Az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapja, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg. (Karády Katalinnal a "Kísértés" című filmben, Tolnay Klárival a "Férfihűség"-ben, Muráti Lilivel a "Késő" című filmben, Nagykovácsi Ilonával a "Fény és árnyék"-ban. A háború után a Belvárosi Színház tagja volt, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. Amikor 1951 végén a Belvárosi Színház megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. 1971-től csaknem 200 estén át játszotta Örkény István Macskajáték című darabjában Giza szerepét, Sulyok Mária partnereként. (Forrás: Wikipédia)

Fendrik Ferenc író, Bulla Elma férje. Zenei pályára készült, majd újságíró lett. Több vígjáték és szórakoztató regény szerzője. Első sikerét a Volt egyszer egy asszony c. vígjátékával érte el (1935). Ettől kezdve franciásan könnyed darabjait a Vígszínház mutatta be. 1949-50-ben a Magyar Nemzet szerkesztője volt. Utolsó műveiben a művészértelmiség problémáival foglalkozott. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)