Képaláírás: Kerepesi temető: 10/1-1-9 [szobrász: Stróbl Alajos]

Ismertető szöveg: Eötvös Loránd, báró fizikus, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja (l. 1873, r. 1883, ig. 1906). Eötvös József fia. A gravitációs tér kutatója, a rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első hazai nagy művelője, a berlini Akadémia kültagja. Egyetemi tanulmányai folyamán Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz növendéke volt. Doktorátusát is itt szerezte 1870-ben. 1871-ben a pesti egyetemen a fizika magántanára, majd az elméleti fizika helyettes tanára, 1872-től r. tanára. 1878-ban Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után a kísérleti fizikai tanszéket vette át. Berendezte a kísérleti fizikai intézetet. 1891-92-ben az egyetem rektora, 1889-1905 között az MTA elnöke volt. A 70-es évek elejétől két évtizedig a kapillaritás jelenségével foglalkozott. A felületi feszültségmérésre új módszert dolgozott ki (Eötvös-féle reflexiós módszer). Elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést. Ez Eötvös-féle törvényként ismeretes. A gravitáció felé a 80-as évek végén fordult érdeklődése. A gravitációs tér térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhírűvé vált ingáját. 1891-ben kezdeményezésére alakult meg az Eötvös Fizikai Társaság elődje, a Mathematikai és Physikai Társulat, melynek elnöke lett. 1894. jún. 10-től 1895. jan. 15-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1895-ben létrehozta az édesapjáról elnevezett Eötvös-kollégiumot, amelynek első kurátora volt. Első Eötvös-ingás méréseit 1901-ben végezte a Balaton jegén. 1908-ban Pekár Dezsővel és Fekete Jenővel együtt igazolta, hogy a gravitációs erő 2 × 10-8 pontossággal független a tömeg anyagi minőségétől. E mérésével elnyerte a göttingeni egyetem Benecke-díját. A tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának ez az igazolása az általános relativitáselmélet kísérleti alapköve. Vizsgálatait a földmágnességre is kiterjesztette, s a mérésekhez műszereket szerkesztett. Felhívta a figyelmet a Coriolis-erő felléptére, majd ki is mutatta s ezzel a Föld forgásának újabb bizonyítékát adta. Vizsgálatok a gravitatio és a mágnesség köréből (Math. Term. tud. Ért., 1888) c. munkájával az MTA nagyjutalmát nyerte el (1890-96). A Tanácsköztársaság mint a dolgozó társadalom nagy halottját temette el. Nevét viseli 1949-től a budapesti tudományegyetem. A torziós ingás mérésekben használatos egységet róla nevezték el. A hazai turistamozgalomba is bekapcsolódott. Nyolc éven át elnöke volt az akkor alakult Magyar Turista Egyesületnek. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)